Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)

FINN KAPCSOLAT

FINN KAPCSOLAT Lippich Eleket a finn testvérek párizsi kiállítása és világsikerük nem hagyta nyugodni, az első vakációját arra használta, hogy felutazott az ezer tó országába. Megismerkedett Saarinennel és Gallen-Kallelával 16 4 is. Meg is hívta őket. Úgy képzelte, hogy a grammatikai kapocs csak bevezető, és a művészeti kapocs lesz az igazi, amely mind a kettőnknek nagy hasznunkra lesz. Gallen egy tavaszon meg ís jött, ez alkalommal csak egyedül. Amennyire Pesten bizonyos körökben népsze­rű lett, úgy estek neki a másikak. Hirtelen, meglepő apercue-i 16 5 itt dicsértek, amott sértettek, ő ugyan nem törődött egyikkel se. Valahol, talán Lippichnél látott tőlem valamit: „Ki ez? Hol lakik? Meg akarom ismerni" - és már írt ís Veszprémbe, mint olyan ember, aki biztos az érzései felől: „Veszprém nekem távol esik, szeret­nélek ismerni, jer föl Pestre, a Hungária Szállóban megtalálsz." Rövid, gondoltam, de velős, és vonatra ültem. A Hungária előcsarnoka hemzsegett a kí-bejáróktól. „A finn úr bement a városba, de minden percben itt lehet"-szólt a portás. Ülök, várok, az ajtó forog, mint egy pörgettyű, annyi ember sürög. Egyszerre robog egy fiáker, leugrik egy magas, fiatal ember, az ajtóból rám néz, én is gondolom, ez az, egymás felé megyünk, kezet fogunk, még a nevünket se mondtuk. Átmentünk, mint régi ismerősök Budára ebédelni, ebéd után pedig Gödöllőre. Az érkező kocsi­ból nézegettünk ki a mind jobban dombosodó vidékre. Parasztok, asszonyok, férfi­ak dolgoztak a mezőkön. Gallen fejcsóválva nézte őket: - Nem szeretem a mukának ezt a faját, túlságostan] sokat hajolnak az embe­rek. az orruk mindig a földben van, s ez alázatossá teszi őket és szolgaivá. Nézd meg nálunk, csupa erdei munkás, hátrahajol, az égre veti a fejét és úgy vág a fej­széjével. - No, ez hamar belénk látott, gondoltam. Aladáréknál - mert vele hozta a rajzos blokkját - kitárta a rajzait és gyönyör­ködhettünk egy fantasztikus, idegen világban. Csupa Kalevala-illusztráció első vázlata, egy pár egészen kész is. Egy kovácsműhely sokáig foglalkoztatta az álma­imat. Talán most hozzájuk jutunk, ha az Akadémia kiadja a százéves Kalevalát. ÍM Gottlieb Eliel Saarinen (1873-1950) finn építész. - Aksela Gallen-Kallela (1865-1931) finn festő. A legismertebb finn képzőművész. Legismertebb műve a Kalevala illusztráció­ja. Sok magyar barátja volt. 16 5 (Fr.) Észrevétel, megjegyzés. 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom