Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Papp Izabella: Görög nemesek Magyarországon

8 GÖRÖG NEMESEK MAGYARORSZÁGON is szívesen fogadták Európa piacain. A bécsi textilmanufaktúrák számára fontos alapanyagot jelentett a „kelet fehér aranya", a szülőföldön gazdagon termő gyapot, melynek szállításával számos görög család szerzett jelentős vagyont.

4 Nyugat felé a kereskedelmi utak Magyarországon keresztül vezettek, ahol a konkurencia hiányát tapasztalva már a XVIII. században megkezdődött a görögök letelepedése. Bár fogadtatásuk az országon belül a helyi kereskedők gazdasági erejétől függően változó volt, a későbbi asszimiláció folyamatát ez nem befolyásolta jelentősen.

5 A mentalitásbeli hasonlóságon túl ebben fontos szerepetjátszott a görögök kiváló alkalmazkodó képessége. Az idegen nyelvi és eltérő vallási környezetbe került kereskedők, miközben igyekeztek megőrizni görögségüket, hamar átvették a befogadó közösségek szokásait, elfogadták a helyi értékrendet és belső szabályokat. Ennek köszönhetően a gazdasági sikereket követően vagy azzal párhuzamosan az idők folyamán többen közülük elfogadott, tekintélyes tagjaivá váltak a helyi közösségeknek, olykor fontos közéleti tisztségeket is betölthettek. A beilleszkedés folyamatának igen fontos, külsőségekben is megnyilvánuló eredménye volt a nemesi rang elérése, ami főként a XVIII. század végén és a XIX. század elején vált jellemzővé a görögök körében. GÖRÖGÖK A „SOK NEMES ORSZÁGÁBAN"

6 A görögök nemessé válásának idején a magyar társadalmon belül sajátos tagolódás ment végbe. A szatmári békét követő 100 évben igen jelentős volt a társadalmi mobilitás az országban, megnőtt a rangemelések száma, gyakorivá vált a bárói, grófi és nemesi címek adományozása.

7 A XVIII. század második felében folyó porosz, török, majd a XIX. századra is átnyúló francia háborúk, a nemesi felkelésekben való részvétel jó lehetőséget biztosított a nemesi címek szerzésére. Magyarország növekvő gazdasági súlya miatt biztos hátteret jelentett a Habsburg Birodalom számára, hiszen katonai terhekben, hadi kiadásokban aránytalanul nagy terhet vállalt, amit a Birodalom nemesi címek, rangok és birtokok adományozásával próbált viszonozni.

8 Európai összehasonlításban ebben az időben 4 BUR Márta: A balkáni kereskedelem és a magyar borkivitel a XVIII. században. In: Történelmi Szemle, 1978. 2. sz. 286-287. pp. 4 Nem fogadták szívesen az idegen kereskedőket Miskolcon és Hegyalján sem, Debrecen városa pedig nem engedte betelepülni a görögöket, ugyanakkor az Alföldön, ahol nem volt más kereskedő, tevékenységük nélkülözhetetlennek bizonyult. ZOLTAI Lajos: Debrecen város százados küzdelme a görög kereskedőkkel. Debrecen, 1935., ECKHART Ferenc: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században. In: Századok LII., 1918. 361-366. pp. 6 Maksay Ferenc nevezi így Magyarországot, ahol az 1780-as években végzett népszámlálások alapján a lakosság mintegy 5%-a minősült nemesnek. MAKSAY Ferenc: A „sok nemes országa". In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Bp., 1984. 294-295. pp. 7 PÁLMANY Béla: A magyarországi nemesség társadalmi tagolódása (1686-1815). In: Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Debrecen, 1997. 61-62. pp. 8 GERHARDT Éva: Magyarország katonai szerepe az európai nagyhatalmi politikában a Franciaország elleni háborúk idején. In: Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Debrecen, 1997. 104. p.