Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Papp Izabella: Görög nemesek Magyarországon
9 GÖRÖG NEMESEK MAGYARORSZÁGON Lengyelországot kivéve Magyarországon volt a legmagasabb a nemesség számaránya (4-4,6%). 9 A nemesítések száma legnagyobb mértékben a XVIII. században növekedett meg az országban. A dinasztikus háborúkhoz fontos volt a magyarok legszélesebb köreinek megnyerése, ezért a kor uralkodói III. Károly, Mária Terézia és II. József lehetővé tették a társadalom alsóbb rétegeiből való felemelkedést. Viszonylag könnyen lehetett nemesi oklevélhez, birtokhoz jutni, de az uralkodók számára a döntés során meghatározó volt a „polgári erények" és főként a tényleges honfiúi szolgálat szerepe. 1 0 Ennek eredményeként igen sok tanult, a kor eszméi iránt fogékony új réteg került a magyar nemesség soraiba, közöttük a hadi szállításokban igen jelentős szerepet vállaló görögök is. A XVIII. század végére a görög eredetű nemesi családok száma 500-ra tehető az országban." A görög családok nemessé válásának körülményeit vizsgálva bizonyos mértékig érzékelhetővé válik az az út, amit jelképesen, de a valóságban is megtettek, amíg a vándorkereskedéstől az új hazában való beilleszkedésen át eljutottak a társadalmi hierarchia legfelső szintjére. Míg kezdetben elsősorban a kereskedésért, hadi szállításokért kaptak nemesi címet, birtokot, a későbbiek során már a magyarokkal teljes mértékben egyenrangúan, hasonló érdemekért: katonáskodásért, a gazdasági életben, a tudomány vagy a mezőgazdaság terén elért eredményeikért szerezhettek nemességet, ami jelentős kiváltságokkal járt együtt. A politikai jogok mellett fontos volt az adómentesség, a hivatalviselés, a törvénykezési jellegű s a részben szokásjog alapján kialakult társadalmi kiváltságok. 1 2 A nemesi rang legfontosabb külsődleges jele a címer volt, melynek használatára, ábrázolásaira, szimbólumaira és színeire igen szigorú szabályok vonatkoztak." Az első címer Franciaországban 1130 körül keletkezett, Kelet-Európában a XIII. században jelent meg. 1 4 A magyar címerfejlődésre a nyugat-európai, elsősorban a német heraldika gyakorolta a legnagyobb hatást. 1 5 Valamennyi címer legfontosabb eleme a címerpajzs ahol azok a fontos jelképek, ábrázolások szerepelnek, melyek az adományozott személyére, esetleg » Uo. 105. p. ">PÁLMÁNY B. 1997.89. p. 1 1 SCHÄFER László: A görögök vezető szerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában. Bp., 1930. 40. p. Füves Ödön a különböző összeírások és nemesi könyvek adatai alapján katalógust készített a legismertebb magyarországi görög nemes családokról. Ödön FÜVES: Die bekanntesten geadelten Griechen in Ungarn. In: Balkan Studies, Thessaloniki, 1964. 3. p., 303-308. pp. 1 2ÓDOR Imre: Nemesség a XVIII. századi Európában. In: Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Debrecen, 1997. 16-18. pp. 1 J NYULÁSZINÉ STRAUB Éva: Öt évszázad címerei. Bp., 1987. 7. p., A szerző későbbi összefoglaló munkájában a címer fogalmát a következőkben határozta meg: ,A címer a 12. század első felének végén, elsősorban a fegyverzetre festett színes ábrákból, harci jelvényekből kialakult olyan speciális jelvény, amely tulajdonosának állandó, meghatározott szabályok szerint megalkotott, pajzsba foglalt színes szimbóluma. A jelvények és a címer közös vonása, hogy mindkettő megkülönböztető szerepel tölt be, de egy jelvény csak akkor válik címerré, ha konkrét személyhez... kötődik és tulajdonosa, ill. örökölhetőség révén állandó szimbólumává válik. NYULÁSZINÉ STRAUB Éva: Magyarország címerkönyve. A heraldika alapjai. Bp., 2001.13-14. pp. BERTÉNY1 IVÁN: Új magyar címertan. Bp„ 1993. 11. p. "NYULÁSZINÉ STRAUB É. 1987. 7. p.
