Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Basics Beatrix: A Sina család ábrázolásai
66 A SINA CSALÁD ÁBRÁZOLÁSAI müncheni képzettségű svájci festőnek tulajdonította, Rózsa György kutatásai szerint tévesen. 1 0 A sötét háttér előtt elhelyezett sötét ruhát viselő ábrázolt a grafikák jellegzetese arcmásaihoz képes szinte semmitmondóan jellegtelen, akár jelentéktelennek is mondható. Semmi esetre sem tartozik a Sina-ikonográfia felejthetetlen darabjai közé. Utolsóként említenénk az özvegy Sina Simonná, született Ghyka lphigenia Suhajdy György által kőre rajzolt képmását. A Vereby Soma kiadásában megjelent lapot a Légrády Testvérek nyomtatták. Vereby 1860 és 1867 között nyolc évfolyamon keresztül adta ki a magyar mágnások arcképeit, amely önálló albumban is megjelent. 1866-tól jelentette meg a „Hazafiak albuma'-t, 1875-től a „Honpolgárok könyve'-t. Halála után özvegye 1880-ban folytatta az albumok kiadását. A Sarkady Istvánnal közösen kiadott „Magyar mágnások életrajzai és arcképcsarnoka" számára Grimm készítette a férj, itt Suhajdy az özvegy arcképét. (3. kép) Gerszi Teréz találóan jegyzi meg Suhajdy György portréiról, hogy azok „fényképszerűek, a művészi és egyéni jelleget teljesen nélkülözik"." 3. kép Suhajdy György: Báró Sina Simonné Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok FOTÓ: KARDOS JUDIT A kiegyezést megelőző időkben, a hatvanas évek elején a portréművészet válságát, egyfajta hanyatlását a kritikusok is észrevették és jelezték, ahogyan ez az egyik ilyen dolgozatban megfogalmazódott „mai napság az arckép művész jelentősége teljesen kiveszett. S erre nézve a művészek és a közönség egyaránt hibásak." Egyúttal utalt arra is, hogy az egyre nagyobb teret hódító fotográfiával szemben miben kellene különböznie a festészetnek és grafikának: „Ne kívánjon azért a művész, ha az akar lenni: a photograph szerepére vállalkozni, hanem tekintsen szemével az ábrázolandó alak lelkébe és teremtse azt át művében". 1 0 Olaj, vászon, 58x71 cm, lt.sz.: 2270. Jelezve jobbra fent: Stauffer 74. MNM TKcs " Papír, litográfia, 45,7x31,3 cm, lt.sz.: 5738, MNM TKcs. GERSZI Teréz: A magyar körajzolás története a XIX. században. Budapest, 1960. 204. 81. sz.
