Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Basics Beatrix: A Sina család ábrázolásai

67 A SINA CSALÁD ÁBRÁZOLÁSAI Pedig a portré a legnagyobb várakozás kíséretében kezdett népszerűsödni a század első felében: műfaján belül az 1830-as évek végétől egyre fontosabb szerepet kaptak a közéleti személyiségek, hírességek arcmásai, amint ez a korszak sajtótermékeiben megjelent kiállítás-kritikákból is kitűnik. Már a negyvenes években egyre erősebbé vált ez az igény; a forradalom és szabadságharc után pedig szinte kizárólagos célja lett az arcképeknek a valamilyen szempontból kiemelkedő jelentőségű személyiségek megörökítése. Fontos volt e tekintetben — amint ezt láthattuk a Sina család, elsősorban Sina Simon ábrázolásainak esetében is - a napilapok, folyóiratok szerepe. Ezek mellékleteiként kezdtek el egyre nagyobb számban megjelenni az arckép-litográfiák. Sajátságos módon ekkor a hazai szellemi élet kiválóságainak ábrázolása, a sokszorosított arcképek terjesztése a nemzeti ellenállás és öntudat erősítésének lett egyik fontos eszköze. A portré jellegzetes változataként csoportképek is jelentek meg egyre nagyobb számban - érdekes módon-ezeken nem találhatunk Sina Simonról ábrázolásokat. A kiegyezést követően fokozatosan csökkent a portré fontossága; az újságok illusztrációi méretükben kisebbek lettek, jelentőségük csökkent, technikájuk pedig a fametszet lett. A hetvenes években pedig már mind fontosabb szerepet kapott a fénynyomat, majd a fotográfia, s ez jelentős változást hozott a kiadványok tekintetében is.