Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Czeglédi Noémi: Egy ügyész élete a XIX. századi gödöllői uradalomban

EGY ÜGYÉSZ ÉLETE A XIX. SZÁZADI GÖDÖLLŐI URADALOMBAN 59 A gyakornoki évek és néhány alkalmi megbízatás teljesítése után - ilyet kapott József főherceg nádori hivatalától 1843-ban elnyerte a néhai herceg Grassalkovich Antal gödöllői és hatvani uradalmainak ügyészi hivatalát. Lónyai János zárgondnok alügyésznek, majd ügyésznek és ügyvédnek nevezte ki, azaz ő lett a kettős birtokrendszer jogi képviselője. A kinevezés kísérőlevelében Lónyai 200 forintnyi hitelt bocsátott a fiatal ügyvéd rendelkezésére, hogy legfontosabb szükségleteit rögtön biztosítani tudja, valamint atyai jótanácsait is figyelmébe ajánlotta. Kifejezte abbéli reményeit, hogy a kinevezéssel Bartal nagybátyja iránti tiszteletét is kinyilvánította.

1

0 Bartal János biztos megélhetést nyújtó álláshoz jutott, ami lehetővé tette számára a családalapítást. Ugyanebben az évben nőül vette jegyesét, Alsóházi Komáromy Annát. A dunántúli nemes Komáromy család szívesen fogadta ezt a házasságot. Vejük származását, állását megfelelőnek találták, bíztak kitartó szorgalmában." A fiatal házaspár Gödöllőn telepedett le. Három gyermekük született. 1844-ben Vilma Mária Franciska, aki 1867-ben tüdőgyulladásban meghalt. 1845-ben Ida Anna Nepomunella Szidónia, ő megélte a felnőttkort, és Hegedűs László királyi törvényszéki bíró felesége lett. 1852-ben Aladár László János jött világra, de ő is fiatalon (1868-ban) hunyt el szélhűdésben.

1

2 Már az 1840-es évek közepe táján a fogadóval (a mai múzeum épülete) szembeni Ország út 6. sz. alatt álló klasszicista stílusú emeletes uradalmi házba költöztek." Itt éltek az 1880-as évek első feléig, 1867-ben a házat meg is tudták vásárolni 7000 forintért. Ebből 3000-et kifizettek, 4000 forintot pedig 1872-ig kellett törleszteniük. A hatalmas ház holtíves emeleti szobái néhol figurális falfestéssel voltak díszítve. Az ebédlőtől a hálóig minden szoba gazdagon lett berendezve a család nemzedékről nemzedékre öröklődő bútoraival. A falakat festmények, nyomatok díszítették. A földszinten hatalmas konyha és kamra volt, valamint három szoba, amit a család „kiadott". Ebben kis fizetésű uradalmi hivatalnokok laktak, 1869től pedig különböző városi hivatalok bérelték e helyiségeket. A hatalmas pincét az 1870-es években szintén bérbe adták. A kertben lugas, zöldséges, gyümölcsös volt. A ház ura így ír feleségének a kerti munkákról: „A palántát ültetgetjük mindenhová és ha lehet a maradékot eladjuk, a mák szép, uborka sok van, de a dinnye nem igen köt későn lesz ami lesz. Hanem fölségesen szép fehér és veres málva rózsák vannak alig győzi az ember őket nézni.,,

1

4 A házhoz tartozott egy istálló is, mert Bartalt 1

0 Itt Bartal György udvari tanácsosról van szó, ki az 1825-27. évi országgyűlésen Pozsony megye követe, az országgyűlés jegyzője volt. 1827-től személynöki, 1829-től predig nádori ítélőmester. Korának neves jogtörténésze, az Akadémia tagja. 1

1 Gödöllői Városi Múzeum, Levéltár 1. fond. A Bartal és a rokon családok levelezése. l

2GYORE Zoltán: Gödöllő lakosságának leszármazási rendje az anyakönyvek alapján a kezdetektől 1906. december 31-ig. Gödöllői Városi Múzeum, Adattár 2002. 94. 1-6. u A házat 1977-ben bontották le. 1

4 Gödöllői Városi Múzeum, Levéltár, 1. fond. A Bartal és a rokon családok levelezése.