Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Czeglédi Noémi: Egy ügyész élete a XIX. századi gödöllői uradalomban
EGY ÜGYÉSZ ÉLETE A XIX. SZÁZADI GÖDÖLLŐI URADALOMBAN 60 az uradalmi munkájával járó utazások miatt lovak tartására kötelezték. Erre utal még két levél, az egyik hintővásárlásról, a másik az istálló leégéséről tudósít. 1 5 A család anyagi biztonságát, gyarapodását egyéb ingatlanvásárlásai is mutatják: 1862-63-ban két szőlőt vettek Besnyőn (1882-ben ezeket eladták), 1865ben pedig, amikor a belga bank uradalmi telkeket parcellázott és árusított, a mai Szent János utca két oldalán lévő telket vették meg. Ennek egyik felét 1881-ben tovább értékesítették, a másik felére felépítették a család új otthonát."'Jövedelme a Sinák idején tiszttársaihoz hasonlóan kiemelkedően magas volt. „A Báróval jól végeztem legalább én meg vagyok elégedve hatszáz pft tehát száz pengővel több mint a Hajnik tiszttartónak a deputátuma..." - írja feleségének Pozsonyból a Sina báróval történt megállapodás után." A készpénzen kívül természetben tűzifát, szénát, legelőt, bort, lisztet, hét font gyertyát kapott; illetve Babaton disznóhizlalást, Szent-Jakabon pedig juhtartást engedélyeztek számára. Az 1870-es évektől meglévő ingatlaneladások viszont azt jelzik, hogy az uradalmi állás megszűnésével biztos jövedelemre nem számíthatott tovább. Bartal hivatali teendői miatt igen sokat utazott, hivatalos levelezése mellett nagyszámú magánlevele is fennmaradt. A feleségével folytatott levélváltás sok társadalmi és helytörténeti érdekességet őrzött meg. Ugyanakkor ritka dokumentumai egy érzelmekkel, tisztelettel teli, bensőséges házastársi kapcsolatnak. A közvetlen családtagok és távolabbi rokonok tollából született levelek tanúskodnak például a kor közlekedési viszonyairól, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hétköznapjairól, betegségekről és gyógymódokról, országos és helyi eseményekről. „Egerből elindulván Kerecsendig áztam, ott az állás alatt 7 órától fél kilenczig szundikáltam, délben Gyöngyösön voltam és este 9 órakor Besnyőt hagytam el...". 1 8 A gödöllői uradalom tisztjei és a település polgárai élénk társasági életet éltek. (Természetesen voltak Gödöllő egész lakosságát összefogó mulatságok, például szüretkor a présházban vagy a nagy vihart kavart majális 1848 tavaszán. Ezt az asszonyok és leányok saját maguknak rendezték Babaton, a sértődött férfiak a présházba vonultak vigasztalódni, majd elmentek megzavarni a nők vigadozását. 1 9) Amatőr színi előadásokat tartottak, az 1840-es években az akkori jószágigazgató, Mednyánszky János lányának, Bertának neve is felbukkan a szereplők között. A báli szezont végigmulatták. „.. .kedden nálunk öszve adott báli volt és reggel 5 óráig táncoltunk". Ugyanebben a levélben egy másik táncmulatság is szerepel: „Kedden múlt egy hete is... csinos báli volt nálunk a Szina kontójára fo1 5 A ház és a kert részletes leírását !d: HEGEDŰS László: Gödöllő biedermeiere. Gödöllői Városi Múzeum, Adattár 89-4-1. A tanulmányt a család leszármazottja készítette, ki több ingóságot is a múzeumnak adományozott. 1 6 Erről a házról kevés adat maradt fent, de az eredeti telekrajz, építési számlák jelentős helytörténeti forrásértékkel bírnak. A település utcahálózatának fejlődését, helyi kereskedők és iparosok működését ismerhetjük meg belőlük. Ma már ez a ház sem áll, mert - más régi épületekhez hasonlóan - a szocialista városfejlesztés áldozatává vált. "Gödöllői Városi Múzeum, Levéltár, 1. fond. A Bartal és a rokon családok levelezése. 1 8 Gödöllői Városi Múzeum, Levéltár, 1. fond. A Bartal és a rokon családok levelezése. 1 9 Gödöllői Városi Múzeum, Levéltár 1. fond. A Bartal és a rokon családok levelezése.
