Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Kerényi B. Eszter: A Sina család Gödöllőn

51 A SÍN A CSALÁD GÖDÖLLŐN állatoknak tartjuk, s azokat mind a pokolba juttatjuk".

1

5 A bajt tovább fokozta, hogy a váci püspök nem jelent meg tisztelgő látogatáson a bárónál, s ezért Sina végképp haragra gyúlva kijelentette: „még Roskoványi lesz váci püspök, a Gedellői plébánia javára mit sem teend."

1

6 Báró Sina azonban, addigi jótéteményeihez méltón nem büntette a plébánost. Évi 200 forinttal megemelte az ő fizetését is, mégha ezt nem is rögzítette írásban." Érdemes egy pillanatra elidőzni a História Domusnak annál a részénél, amely a báró érkezését írja le, jól bemutatva legendás bőkezűségét: „a tanoncok között, kik fogadtatásakor örömdalt zengedezének, csupa tallér - s ezüst húszasokban 200 pftot osztatott ki. - Kántorom 6; én pedig 10 db arannyal ajándékoztattam meg".

1

8 A család Gödöllőre érkezésének egyik fontos indoka volt, hogy ebben az évben Ferenc József Magyarországra látogatott, s a báró gödöllői kastélyában, magyar főúrként akarta fogadni az uralkodót, aki azonban csak jóval a család távozása után, szeptember 5-én érkezett a településre." Sina báró a látogatásra készülve felújíttatta a kastély bútorzatát

2

0, és a királypavilont. (1. kép) A királypavilont még I. Grassalkovich Antal építtette a Mária Terézia látogatását (1751) követő két évtizedben, s a magyar királyok arcképeit tartalmazta a honfoglalás kori vezérektől kezdve Mária Teréziáig. A pavilonban 54 képmás volt elhelyezve, egy-egy ablak- vagy ajtónyílás két oldalán 4-4 kép volt, s az ablakok, illetve ajtók felett mindenhol 1 nagyobb kép szerepelt. 1849-ben az isaszegi vesztes csata után visszavonuló császári csapatok tették tönkre a pavilon képeit, talán a magyar államiság jelképeit látva bennük. A tönkrement képeket Sina Simon részben restauráltatta, részben az erősen megrongálódottakat újból elkészíttette, 1. kép A gödöllői király pavilon A SZERZŐ FELVÉTELE » HISTÓRIA DOMUS, 1857. "HISTÓRIA DOMUS, 1857. 1

7 HISTÓRIA DOMUS, 1857. Ugyanezt a juttatást az utódok is megkapták, 1858-tól már negyedévekre lebontva. így az administrátori negyedévi járandóság 37 ft. 30 krajcárról 87 forintra emelkedett. "HISTÓRIA DOMUS, 1857. "HISTÓRIA DOMUS, 1857. »ODROBENYÁK J. 1875. 152. p.