Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Nagy Márta: A magyarországi görög diaszpóra ikonfestészete a Sinák korában
24 A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG DIASZPÓRA IKON FESTÉSZETE. 24 emeltettek, a Kárpát-medencében divatos, öt zónára tagolódó, az oltárteret teljes magasságában lezáró orosz-ukrán ikonosztázion-típus mintájára: Dunaföldvárott (1801), Egerben (1791-1803 8), Miskolcon (1793-1808), Budapesten (1800-1815), Győrött (19. század eleje), Karcagon (1811). Tokajban az állványzatot a faragványokkal fölállították a 19. század elején, de az ikonok festése, mellyel sosem végeztek, 1838-ban történt.' Minden második évben fölállítottak tehát egy igen jelentős méretű képfalat, mindösszesen 373 ikontáblával. 1 0 Mit is mutatnak ezek a táblák? Az egri táblák megfestésével 1800 körül a kor sokat foglalkoztatott, szerb származású, Újvidéken működő híres mesterét, a Vitkovits Mihállyal is barátságot ápoló Arsenije Teodorovicot" bízta meg az egyházközség. Arsenije Teodorovic ikonfestészeti stúdiumok mellett a Bécsi Művészeti Akadémián is folytatott tanulmányokat. Ezek hatása tükröződik egri trónusikonjain, melyeken számos, a korabeli metabizánci festészettől távol álló mozzanat figyelhető meg. Az Isten Anyja a Gyermekkel-táblán (3. kép) például vegyes ikonográfiát alkalmazott a mester, bár inkább a nyugatias elemeket részesítette előnyben: az öltözékek hagyományosak, de Mária maphorionjának elrendezése (deréktáji kinyitása) már szokatlan. Idegen komponens a Mária khitonját összefogó öv, kezében a liliomszál, a Gyermek kezében a jogar, továbbá a gomolygó felhők Mária lábai alatt és a szárnyas angyalfejek is. Ami a megformálásmódot illeti: kizárólagos az ortodox művészettől idegen lineáris perspektíva használata, aminek következményeként a térnek 3. kép Arsenije Teodorovic: Mária a Gyermekkel tónusikon. 1800 körül. Szent Miklós templom, Eger. FOTÓ: DÖMÖTÖR MIHÁLY 8 Az első évszám a képfal szerkezetének és faragványainak elkészítésére, míg a második (itt és a következőkben is) a képi ábrázolások megfestésének időpontjára utal. « In: NAGY M. 1998. 201-211. pp. 1 0 Megjegyzendő, hogy a képfalak fölállítása az adott korban nem csak a magyarországi görög, de a teljes magyarországi keleti keresztény (ortodox szerb, román, görög és görög katolikus magyar) egyházművészet legjelentősebb vállalkozása is volt. 1 1 Arsenije Teodorovicról lásd IHFJLMMTL, JlenocaBa - MLIKHTL, Ojira: JJejio ApceHuje Teodopoeuha. HOBH Caa 1987.; DAVIDOV, Dinko: A magyarországi szerb festészet. In: Ars Hungarica 1. 1988. 87-117. pp.; NAGY M. 1998. 206-207. pp.
