Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Nagy Márta: A magyarországi görög diaszpóra ikonfestészete a Sinák korában
A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG DIASZPÓRA IKON FESTÉSZETE. 25 mélysége, a testeknek tömegük van stb. Az ikonográfiában és a formai kifejező eszközökben megjelenő idegen motívumok következtében a kompozíció bizánci ikonográfiái kategóriával nem határozható meg. A kevéssé ikonszerű mű összességében a bécsi barokk-rokokó formanyelvét tükrözi. 1 2 Teodorovictyal egy időben (1801) dolgozott az ugyancsak szerb származású, bajai születésű Pavle Djurkovié" a dunaföldvári ikonosztázion ikonjain. Ikonfestészeti tanulmányok mellett ő is tanult Bécsben, de nem az Akadémián, hanem valamelyik bécsi festő műhelyében, ugyanis neve nem szerepel az intézmény növendékeinek névsorában. Keresztelő Szent Jánost megjelenítő trónusikonjának (4. kép) fő alakja ikonográfiái szempontból bizánci előképet követ, melynek elemei: szőrruha, szárnyak, attribútumként a levágott fej, és a tekercs, mely Mt 3.2-t idézi. 1 4 A háttérbe és az előtérbe beemelt tájképi motívumok azonban távol állnak a bizánci ízléstől. A térleképezés is, mely a lineáris perspektíva szabályait követi. Ennek egyik látványos következménye, a „kinyitott háttér" mond leginkább ellent a bizánci művészet által alkalmazott fordított perspektíva elveinek. P. Djurkovic stílusában eltávolodott a barokktól: szigorú vonalvezetése, világos szerkezetű, nyugodt, kiegyensúlyozott kompozíciója a következő korstílust, a klasszicizmust idézi. Ennek szellemében fogant a szinte szoborszerűen megformált test, továbbá e test és a tájképi környezet idillikus összhangjának érzékeltetése. 4. kép Pavle Djurkovic: Keresztelő Szent János-trónusiktm. 1801. Szentlélek eljövetele-templom, Dunaföldvár. FOTÓ: DÖMÖTÖR MIHÁLY 1 2 DAVIDOV D. 1988, 87-117. Megjegyzendő, hogy a képfalra végül nem ez a trónsuikon öt másik társával és még a Teodorovie által festett öt evangéliumi jelenetet ábrázoló tábla került föl. A tizenegy tábla az egri Szent Miklóstemplom hajójában és narthexében került kiállításra. 1' Pavle Djurkoviéról, aki egy időben József nádor feleségének, Anna Pavlovna orosz nagyhercegnőnek az udvari festőjeként működött lásd: KOJ1 APfTfi, MHOipajt: Knucinpuui Kod Cpóa. Beorpa/t, 1965. 104-110. pp.; /lAHMJlOB, AHHKO: Hkohc cpncKux pepKU«ay Matfapcm. HOBH Cart, 1973. 71-73. pp.; NAGY M. 1998. 169-172. pp. M Keresztelő János bizánci ikonográfiájáról: OUSPENSKY, Leonid - LOSSKY, Vladimir: The meaning of icon. Basle, 1952. 107-108. pp.; LIPQTOnATIAAAKH-IT AI 1AKÍ2NETANTINOY, EXcvp: lamvvric o BaimmtC- Ka/icva EIKOVEC- AOpvat, 1993.
