G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Draveczky Balázs: 1848-49 a gasztronómiában és híres emberek kedves ételei

Draveczky Balázs 1848/49 A GASZTRONÓMIÁBAN ÉS HÍRES EMBEREK KEDVES ÉTELEI Az embereket minden korban fölöttébb érdekelték, hogy mit esznek a hírességek. Az utóbbiak sem tiltakoztak az ellen, ha a nevüket kapcsolatba hozták valamilyen finom étellel, hiszen a fehér asztal örömeinek segítségével közelebb kerülhetett a milliókhoz a politikus, az irodalmár, kormányfő, hadvezér, felfedező vagy a Nobeldíjas egyaránt. A híres emberekkel emlegetett ételek hitelességét műveik, életrajzuk mellett visszaemlékezések, a hozzátartozók, barátok, életrajzírók feljegyzései szavatolják. A korabeli vendéglátóhelyek hagyományai, az egykor élt tulajdonosok, konyhafőnökök, pincérek emlékei is sok intimitásról árulkodnak. Az egykorú sajtó is beszámol ismeretlen vagy mára elfeledett különlegességekről. Sajnos, nem minden étlapon és szakácskönyben szereplő, a jeles ember nevével fémjelzett ételkreáció volt a híresség köznapi vagy akár ünnepi étrendjének része. Közülük számosat kitűnő szakácsok, gasztronómusok az illető személyiség iránti tiszteletből neveztek el róla. Ilyen fantázia-ételnevek nem ritkán a jó hangzás miatt, vagy különleges ünnep, jubileum kapcsán születtek. (így fordulhatott elő, hogy az asztal örömeivel alig törődő nagyságoknak olyan ételkülönlegességeket tulajdonítottak, amelyek például gyenge gyomruk, máskor sovány pénztárcájuk, netán ízlésük miatt sem lehetett kedvencük.) Az étlapokon, szakácskönyvekben felkapott ételek - ha egyébként valóban különlegesek és elkészíthetők - elhíresülnek. Az idézett személytől, életvitelétől és stílusától teljesen idegen ételek jelenhetnek meg a kínálatban. A hiteleseket elfelejtik vagy annyira átalakítják, hogy csak a név emlékeztet az eredetire. (Ilyen például a ma Újházy-tyúkhúslevesként közismert finomság, ami eredetileg, de a kortárs barátés asztaltársak leírásában is öreg kakasok lassú párolásával készült...) Az alábbiakban néhány olyan híres személyiségünkhöz kötödő ételkülönlegességeket, fehér asztal melletti szokásokat mutatunk be, amelyek bizonyítottan hitelesek, és amelyeket alig vagy nem mindig pontosan ismerünk. A néhány éve a Zrínyi Nyomda Kiadójánál megjelent Híres emberek híres receptjei című könyvben például: fantázia-étel a Petőfiről elnevezett tojáslepény. A századforduló ünnepségein készítették először, korabeli szakácskönyv őrizte meg számunkra. A másik, a Petőfi rostélyosát idéző receptet viszont több dokumentum is hitelesíti. Farkas Balázs emlékezett meg Petőfivel 1849 márciusában Bánffyhunyadon történt találkozásuk kapcsán arról, hogy mindketten jó étvággyal és több 141