Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

G. Merva Mária: A barokk főúr irodalmi kalandja: Grassalkovich Antal beteges és unalmas gondolatai

bécsi kötésű könyvei.

6 Migazzi gyakran megfordult Gödöllőn, külön lakosztályt tartottak fenn neki a Grassalkovich-kastélyban. Nos, a szomszédok és a barátok pazar, gazdag, káprázatos könyvtáraihoz képest a gödöllői Grassalkovich-kastély bibliotékájára egyetlen szerény konkrét utalást lelünk Odrobenyák János Gödöllő hajdan és most című 1875-ben megjelentetett városmonográfiájában. A kastély termeivel összeköttetésben álló kastélykápolna félköríves oratóriumában, a kandalló két oldalán állott a grófi könyvtár. „Sajátosan" -jegyzi meg Odrobenyák. A könyvtárnak „úgyis csak üres szekrényei az 1867. évi átalakításkor eltávolíttattak; az üres fal papírszőnyeggel bevonatott". Odrobcnyákot hiteles forrásnak kell tekintenünk, ő még kortársa volt a III. Grassalkovichnak és mint Gödöllő plébánosa szemtanúja a kastély kiegyezés utáni királyi birtokbavételének. Ha ő „grófi könyvtárat" ír, akkor azt jelenti, hogy nem a hercegi címet viselő II. vagy III. Grassalkovich Antal idején rendezték be könyvtárnak az oratóriumot, hanem még az alapító gróf korában. A fiú és az unoka egyébként nem sokat tartózkodott Gödöllőn. Gróf Erdődy László, 1706 és 1736 között nyitrai püspök, a San Appolinare egykori növendéke, római emlékek nyomán a templom előcsarnoka fölötti, emeleti termekben kezdett könyvtárat berendezni.

8 Grassalkovich, aki Nyitrán járt iskolába és kapcsolatban állt a felvidéki Erdődy családdal, innen is vehette a mintát ahhoz, hogy az oratóriumban helyezze el a könyvtárát.

9 Mindenesetre azt biztosan megállapíthatjuk, hogy nem lehetett sok könyve, ha a pár négyzetméteres oratórium egyik falán elfért. Ezt erősíti meg Grassalkovichnak a Beteges és unalmas gondolatai című aforizma-gyűjteményében a könyvekről és az olvasásról alkotott véleménye is, melyet a gróf hiteles vallomásának tekinthetünk. „Mulattattya könyveknek so-kassága az emberi elmét, de mivel mind azokat által olvasni nem lehet, légyen annyi, a' mennyit által olvashass." (OSZK I. 66.) „A' bizonyos, és 6 Szarvasi Margit 1939. 33.; Entz Géza 1937. 45. 7 Odrobenyák Nepomuk János 1875. 47-48. 8 Szarvasi Margit 1939. 40.; Kosáry Domokos 1983. 136. 9 Fallenbüchl Zoltán. 1996. 26. 60