Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Tüskés Gábor: Szakrális térstruktúrák a barokk kori zarándokhelyeken

gondozását 1554-ben jezsuiták vették át. Ettől kezdve az ide látogató főurak svájci, bajor és osztrák területeken egymás után építik fel a loretói kápolna pontos mását, s a speciális szokásformákat is létrehozó kultusz fokozatosan a török támadás elleni védekezés egyik szimbolikus formájává válik. Terzátóban már nem sokkal a szent ház „továbbrepülése" után felépült annak másolata, amely köré a barokk templomot Frangepán Miklós építtette fel 1644-ben. Bécsben Eleonóra császárné kezdeményezésére az Ágostonrendiek udvari templomában 1627-ben épült az első szent ház, amely nagyon gyorsan Bécs egyik legjelentősebb zarándokhelyévé vált. Ettől kezdve az ausztriai és magyar főúri családok még fokozottabban igyekeztek kivenni részüket a kultuszból. A terzátói kápolna után magyar területen az első loretói kápolnát itáliai útja után Stotzing Rudolf emeltette 1644-ben nyugat-magyarországi birtokán. Ezt 1651-59 között a Nádasdy-család templommal és kolostorral bővítette, majd az 1683-ban leégett együttest Esterházy Pál építtette újjá, mivel a hely időközben a táj egyik fontos zarándokhelyévé vált. A 18. század folyamán számos további, nagyrészt főnemesi, egyházi alapítású Loretó-kápolna épült, ezek közül azonban csak kevés vált zarándoklatok középpontjává. A Loretó-kápolnák Európa-szerte lényegében azonos, az eredetit lehetőség szerint pontosan követő építészeti megoldásokat mutatnak. Az állandó jegyeket az egyedülálló alaprajzi beosztás (szoba, kamra, konyha), a szűk belső méret (4,10x9,50m), a szokatlan falmagasság (5m) és a körbefutó párkány fölötti dongaboltozat alkotják. Mindezt, további jellemzőkkel együtt, a legapróbb részletekig kidolgozott metszetek, teivek írták elő. A templomok, kápolnák égi szállítására utaló, ún. Loretó-motívum egy idei után függetlenné vált a kötött építészeti formától, és olyan kultuszhelyekhez is hozzákapcsolódott, ahol ilyen építészeti együttes nem található (pl. Andocs, Búcsúszentlászló). Egy külföldi építészeti minta annak kultikus jelentősége alapján történt egyenes átvételét mutatja a dömölki templom, melynek megvalósítása a máriacelliét követi. Az egy ideig Máriacellbcn is működő Koptik Odó bencés szerzetes, dömölki apát a máriacclli kegyszobor Dömölkre hozott másolatának 1744-től a máriacclli templom mintájára készített hajlékot. A dömölki templom mérete valamivel kisebb a mintakép méreteinél, de alaprajza és felépítése a korabeli leírás szerint lényegében megegyezik azéval. Az alaprajz kereszt alakú, a homlokzaton két nagyobb és egy kisebb, a tétéin két további kisebb torony áll, belül nyolc oldalkápolnát alakítottak ki. Az Erdődy György által építtetett kegykápolna itt nem a hajóban, hanem 16