Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

VII. A kamaraelnök

38 án Fekete György személynöknek írta, gondja a hadsereg és különösen a tisztek beszállásolásával kapcsolatos. „Joszagomnak az köz terhektül való immunitióját (mentesítését) soha sem kívántam, nemis kívánom". De azt nem akarja, hogy szék­helyén, Gödöllőn egy kapitány legyen beszállásolva. A kvártélyházban ott most a prédikátor lakik, annak düledező házában pedig „számtartóm szinte nyomorogh". Azt ígéri, hogy a kapitány számára jövőre Isaszegen építtet kvártélyt, addig Kerepe­sen helyezi el. Grassalkovich Pest megyében semmiféle megyei tisztséget sem vállalt már ré­gebben sem. Talán a látszatát is kerülni akarta, hogy ő, annak a legnagyobb birtokú földesura, valamiképpen a megye életében vezető szerepet kíván játszani. Főispán nem lehetett — mert Pest vármegye főispánja a mindenkori nádor —, más tisztet pedig nem kívánt. Egy főispáni állás kellett neki, s ezért volt a közeli Nógrádé éppen jó az ambíciójának, noha ott kevés volt a birtoka. Meg is maradt azután nógrádi főispán­nak, haláláig. Közben újra házasságra gondolt. Valószínűleg Mária Terézia, a szenvedélyes há­zasító is biztatta erre a gödöllői látogatáskor. Asszony nélkül a szép új otthon rideg. De Grassalkovichnak már előbb is bizonyára eszébe jutott ez, mint ahogy egy Komjátról 1750. február 27-én kelt, Erdődy Györgyhöz írt leveléből kitűnik. Elöz­vegyült sógornőjét, Klobusiczky Teréziát kérte meg, ki Forgách Ferenc gróf vezér­őrnagy halála után maradt egyedül. Forgách, aki élete utolsó 14 évében Nógrád vár­megye főispánja is volt, 1750-ben halt meg. A sógorságon, a birtokok egye­síthetőségén kívül azonban Grassalkovichnak bizonyosan megvolt a személyes von­zalma is az özvegy iránt, aki némileg hasonlított is elhunyt feleségéhez, és rendkívül alkalmas volt, márcsak a vérségi kapcsolat miatt is, az előbbi házasságból maradt leánygyermekek nevelésére. Ezeknek legidősebbje, Klára, 1752-ben csak 17 éves volt, a legkisebbik, Terézia-Ilona pedig 14 éves. Fia, az ifjabb Antal azonban 1752. február 9-én, a harmadik házasság idején már felnőtt ifjú, kit a következő évben — 19 évesen — Pest vármegye beválasztott táblabírái sorába. 7 9 Nyilvánvalóan nem a saját, hanem az apja érdemeiért. A házassághoz egyházi felmentésre volt szükség a fenn­álló rokonságra való tekintettel, de a kamaraelnök ezt megszerezte. Grassalkovich jól értett ahhoz, hogy a királynő háláját hogyan kamatoztassa. Öt évvel elnökké való kinevezése után, felemeltette a saját évi fizetését 5000 forintról kerek 10 000-re. Ugyanakkor még kifizettek neki 84 000, illetve 50 000 forint tőkét. Ezt a szerénytelenséget még a Kamara is kissé sokallta, és tisztelettel megkérdezte az uralkodót, hogy az összeget ugyan miből fizessék ki? 8 0 Ezekre a hatalmas összegekre szüksége is volt Grassalkovichnak. Harmadik há­zassága idején már 500 000 forintra rúgott adóssága, míg az évi jövedelme nem volt ? 1 Pest vm. Ltra, 93.4/1-2. Series Magistratualium Chronologica et alphabctica, 1753. dec. 17. 8 0 OL MKL E 1. Protoc. Camer. Cons. 1753, fol. 422^123, 988.

Next

/
Oldalképek
Tartalom