Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
VII. A kamaraelnök
VII. A KAMARAELNÖK Grassalkovichot a királynő 1748. július 14-én a Magyar Királyi Kamara elnökévé nevezte ki gróf Erdődy György utódaként. Erdődy május 13-án országbíróvá lépett elő; ily módon állása megüresedett. A kamaraelnöki állásra 1684 óta hagyományosan az Erdődy család tagjai formáltak igényt. Ez csak kodifikálatlan szokásjogra támaszkodhatott, az uralkodók mégis általában figyelembe vették még akkor is, ha néha — adminisztrátor vagy igazgató címmel — rövidebb időre idegen vagy honfiúsított külföldi származású vezetőket állítottak a Magyar Kamara élére, akik ott a Bécsi Udvari Kamara szándékait érvényesítették. A kamaraelnökséget, mely lényegében a középkori királyi kincstartói méltóságnak felelt meg, magyar mágnásnak kellett betöltenie. Szokatlan dolog volt, hogy ezt egy egészen új főnemes kapja, s ráadásul olyan ember, akinek birtokszerzései meglehetősen feltűntek a nemesi közvéleménynek. Mária Terézia azonban egyrészt hálás is volt, másrészt megbízott az új elnökben, s talán azt is remélte, hogy új állásában — mivel már eléggé megvagyonosodott — Grassalkovich most már elsősorban a királyi kincstár érdekeit fogja nézni. Amellett tisztában volt azzal is, hogy az új kamaraelnök jól gazdálkodik, s úgy gondolta, hogy gazdálkodási ismereteit majd az uralkodó javára fogja kamatoztatni. Grassalkovich előde évi 5000 forintos fizetését kapta, kinevezésekor 500 forint taxát kellett fizetnie. Egyben rá volt bízva a sóügy felügyelete is. 7" A sóügyből volt nagy haszna a kincstárnak. Ezzel a kinevezéssel együtt 1748. augusztus 19-től az új kamaraelnök a második koronaőr — egyszerre királyi és rendi — méltóságát is elnyerte, ugyancsak Erdődy György utódaként. Társa mint első koronaőr, Esterházy Miklós gróf volt, ki e tisztet már két éve töltötte be. 7 1 Új seprő jól seper. Grassalkovich még meg sem melegedett új állásában, máris körútra indult, hogy megismerje a Kamara vidéki hivatalait: a harmincadállomásokat, a sóhivatalokat, a királyi uradalmak tiszttartóságait. A sóhivataloknak különös fontossága volt, mert ezek raktározták, osztották el és értékesítették a királyi regáléból származó sójövedelmeket, így területi pénztárakul is szolgáltak. Kinevezése pedig kiemelte, hogy a sóügyre különös gondja legyen. Első kamaraelnöki ellenőrzőútja nagy területre, Északkelet-Magyarországra vezette. Szeptember 2-án Nagyváradon volt, ahol az éppen üresedésben lévő esztergomi érseki javak ügyében tárgyalt az érseki szék betöltésére éppen számításba jövő 7 0 OL, Kane. A I . Őrig. Refer. 1748 nr. 100. és 109., valamint OL, MKL E 21. Ben. Res. 1748. aug. 29. Más források szerint a kinevezés pontos kelte júl. ILA kinevezések, azok adományozása, a kiértesítés időpontja és a beiktatás közt rendszerint több hetes eltérés van. Mindenesetre Grassalkovich 1748 nyarán lett kamaraelnök. Fizetéséről és a sóügy felügyeletéről a Ben. Res. 1748. aug. 29-i királyi határozat intézkedett. 7 1 OL, MKL, E 683 Liber Dignitariorum Saecularium.
