Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 5. Gödöllő birtokosai és határjárásai

tételezése. Á

m későbbi Babat, Babad alakja megengedi, hogy hajdani Baba személynévre is gyanakodjunk, melyből a település38 név keletkezhetett. Ezeknek a településeknek területéből tevődött össze a mai Gödöllő városa. Pohárus Péter, Gödöllő és Zada felének földesura 1352-ben Gödöllőből birtokrészt adományozott Dénes fia Györgynek, akiről bő39 vebbet nem tudunk. Az ő birtokrésze Gödöllőnek keleti fele volt. A néhai Gödöllői (Gudullen) István fia János leánya Katalin, aki Tuluk Pálnak L Lajos király hivatásos bajvívójának a felesége, 1368-ban akarta megkapni leánynegyedét Gödöllő birtokból, ám oklevelek hiányában jogait ne™ tudta bizonyítani Pohárus Péter fia 40 Miklós ellenében. Mint látjuk Gödöllő a XIV. században több világi részbirtokos kezén volt. Pohárus Osvald örökösök nélkül hunyt el, Gödöllő ekkor ismét a királyra háramlott, Zsigmond Borbála királynénak adományozta. Amikor 1430-ban Ryhel Péter javára határjárták Szada és Veresegyház birtokát, akkor Szentjakab határánál László gödöllői falu41 „ biró Borbála királyné nevében ellentmondott. A gödöllői községbirói szervezet meglétének ez az első okleveles említése. Gödöllőt 1452-től a Rozgonyiak birtokában találjuk, amelyben meg is maradt 1492-ig, amikoris Rozgonyi János fia István utód nélküli elhalálozásakor az ismét a kincstárra (fiscusra) szállt a le42 ánynegyedet leszámítva. Még ebben az évben Hatvani Menyhért fiai, András és Menyhért megosztoztak Gödöllői és besnyői bir43 tokaikon. 29