Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 4. A táj birtoklás- és településtörténete

Az Ákos nemzetség talán nem ó'sfoglalásu Pest megye területén, viszonylag későn, 1259-ben jelenik meg a Pest megyére vonatkozó történeti forrásokban és a XV. századra itteni birtokait eladja illetve elcseréli. Birtokai a következők: Ákosnyire (1259), Ákosudvarhelye (1376), Ákosülése (1361), Ákosmonostora (1389) 28 stb. A Káta nemzetség birtokai Gödöllőtől keletre terültek el, a belőle leszármazó Kátay család lehetséges, hogy besenyő eredetű és valószinüleg honfoglalás utáni, de méginkább XI. századi betelepülő. Mint láttuk az egyik legkorábbi egyházi-földesúri birtok Gödöllő szomszédságában a mogyoródi apátságnak Mogyoród faluja 1074től. A Nyulakszigeti (Margit-szigeti) domonkos apácakolostor megalapítása és felépülése, 1252-1253 után számos birtokadományban részesült Pest-Pilis megyében, de az ország egyéb területein is. IV. Béla király 1259-ben a nyulakszigeti apácáknak adományozta Oszlár, Süly földeket, Cinkota, Nemus, Nagus földeket a Rákos mellett és Ökörd (Vkurd) földet Ákosnyire mellett. Ezt az adományt István ifjabb király 1264-ben, V. István királyként 1270-ben, V. Ince pápa 1276. máj. 20-án megerősítette. Ezzel az akcióval a margitszigeti apácák birtokosként megjelentek a 29 jelenlegi Gödöllő mellett, illetve közelében Cinkotán. ~ Ökörd földet 1352. okt. 28-án Gödöllő határjárásakor Ökörteleknek (Vkurtelek) nevezik, amiből arra lehet következtetni, hogy Ökörd nem volt falu, hanem birtok (majorság), ami nem jelenti azt, 30 hogy csekély lakossága nem lett volna.