Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 4. A táj birtoklás- és településtörténete

Visegrád királyi vármegye területének a nagyobb részét a X-XET. században az Árpád-ház tagjai birtokolták, királyi, hercegi (dukátusi) és királynéi birtokok számtalanszor feltűnnek az oklevelekben a megye területén. Nem emiitettük eddig a fejedelmi-királyi család tagjai között Doboka fia Csanádot, aki Anonymus szerint István királynak unokaöccse volt, csak az marad homályban, hogy milyen réven. Valószínűleg vele hozható kapcsolatba Csornád (Sunad, 1219.) helyneve, feltételezhetően Csanádnak, István király hadvezérének, aki legyőzte Ajtonyt, a birtokáról van szó. A Zsidó nemzetség minden bizonnyal kazár (kabar) eredetű, lehetséges, hogy honfoglalás kori vagy a Kazár Kaganatus bukása után a X. század utolsó harmadában beköltözött család és esetleg népe. Az is lehetséges, hogy birtokait I. István királytól kapta. Ebből a nemzetségből származik a Csáky, a Becsky, a Sidoy, a Szántai stb. család. A Rátót nemzetség eredetéről és Pest megyei birtokainak kezdetéről pontosabb ismereteink vannak. Könyves Kálmán király feleségével, a dél-itáliai normann uralkodó leányával 1097-ben érkezett Rátold és Olivér lovagtestvérek gyéren lakott, talán lakatlan területet kaptak a Sződ-Rákos-patak mentén, amit maguk telepitettek be. Birtokukon igazolhatóan Rátót (Vácrátót), Veresegyház, Fót falvak keletkeztek. Ebből a nemzetségből származott a Pász27 tói, a Tari, a Hasznosi és talán a Veresegyházi család. 25