Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 4. A táj birtoklás- és településtörténete

Emiitettük már Szentmártont (Sikátor), Szent Márton pannónia eredetű szent tisztelete a XI. században igen divatos volt és kultusza erősen élt a XII. század első felében is. Mezőszentmárton templomának a felépítését tehát 1074 (a mogyoródi Szent Márton apátság alapítása) és kb. 1150 közé tehetjük. A településnek korábbi Hártyán (Harkian) neve arra enged következtetni, hogy Tétény fia Horka birtoka volt egykor, akitől a Maglód (Gyula-Zsombor) nemzetség származott le. Ez a nemzetség birtokolta Maglódot, Sződöt, Gödöt, Dunakeszit és az emiitett Hartyánt többek között. A Xin. században már Gyula-Zsombor nemzetségnek ne24 vezi magát és a tatárjárás után Sződ a központi lakhelye. Szentkirály 1312-ben tűnik fel Szörény, Nyir (Ákosnyire), Sáp és 25 Gyog (Diód) szomszédságában. Neve I. István királyra vonatkozik, és addig volt értelme őt igy nevezni, csak addig volt egyértelmű, hogy őrá vonatkozik, amig másik szent királyunk nem lett. I. István királyt 1083-ban avatták szentté, éppen I. László király szorgalmazására, I. László királyt pedig 1192-ben. Vagyis Szentkirály temploma és helyneve az 1083-1192 közötti időben kellett, hogy keletkezzen. I. László királyunk 1192-ben történt szentté avatása után jött létre Vácszentlászlő helynevének második eleme, első okleveles említése csak 1394-ből való. A Rákos-patak torkolatánál fekvő Szentlászló először 1472-ben szerepel oklevélben ezen a néven. Korábban Besenyő volt a neve. Templomának védőszentje, a magyar lovag-király neve kiszorította idővel az egykori csatla26 kozott segédnép településének a nevét.