Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
HELYTÖRTÉNET - Mészáros János: Gödöllő "kisépítészeti" hagyományai
-Értékelhető építészeti emlék a török hódoltság utáni időkből maradt lenn, bár az sem eredeti formájában (a Hamvay kúria), és nem a települést átfogó mennyiségben. Gyökeres változást jelentett ilyen téren is Gödöllőnek, mint birtoknak Grassalkovich Antal tulajdonába kerülése, majd miután megépült itt I. Grassalkovich Antal birtokközpontja (az egyik legnagyobb magyar barokk kastély és uradalom), a feljegyzések száma, az adatok mennyisége megszaporodott. -Tekintettel arra, hogy a múlt század közepénél régebbi épület Gödöllőn igen csekély számban található, kiemelt jelentőséggel bírnak a részletes leírások, térképek (kiemelkedőjelentőségű például Gödöllő mezőváros belső telkeinek térképe, amit Somody Károly uradalmi mérnök készített 1843-ban), építészeti felmérések, ezeken eszközölt utólagos módosítások [2], Ilyen felmérésgyűjtemény szerencsénkre fennmaradt a Grassalkovich uradalomhoz tartozó épületekről, és ezek alapján információink vannak a mára már megsemmisült épületekről, illetve a néhány meglévőnek (például a Hamvay kúria) múlt század eleji pontos építészeti állapotáról. A múlt század második felétől kezdve több forrásanyag áll rendelkezésre, és a részletes leírások mellett forrásértékűnek tekinthetők a korabeli fényképek, melyek alapján nem csupán a település fontosabb utcaképeiről, külső megjelenéséről alkothatunk hű képet, hanem enteriőrökről, életmódokról, szokásokról is , melyek alapján megrajzolható egy árnyaltabb építészettörténeti kép. Fentiek alapján Gödöllő építészeti fejlődését a következő döntő jelentőségű események, szempontok szerint próbáljuk meg felvázolni: -Török hódoltság utáni újratelepítés. -A Grassalkovich uradalom kialakulása, az uradalmi központ megépítése, közvetett és közvetlen hatásai Gödöllő építészeti fejlődésére. -az 1867-es kiegyezés, majd a koronauradalom kisugárzó hatása Gödöllő fejlődésére. -A gödöllői művésztelep szellemi kisugárzása. -A két világháború közötti időszak. -1945 utáni korszak - napjainkig. Egyértelmű, hogy falusias jellege ellenére Gödöllő a török hódoltság utáni korszakában sem tagolható be egyetlen markáns magyar néprajzi csoportba, de még alcsoportba sem. Hatások többfelől érik, de egyfelől a felemásság megértésére, másfelől a "telepített" helység katonásabb rendjének érzékelésére a fennmaradt térképeken kívül igen alapos magyarázatra lelünk Wellmann Imre könyvében [3], Eszerint Gödöllőre a kálvinista magyarok mellé katolikus németeket, továbbá szlovákokat telepítettek. A településszerkezetet tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy szerkezetileg inkább egy telepítői szándék érvényesült, szemben egy esetleg hozott, markáns településrend-hagyománnyal. A rendelkezésünkre álló legrégebbi térképen Oppidwn Gödöllő bejelöléssel gyakorlatilag leolvasható az uradalom, valamint a várost máig jellemzően meghatározó településszerkezet. Ezekről döntően kcresztutcás település tárul elénk, ahol kelet - nyugati irányban a Pest - Hatvani országút halad. Észak - Dél irányban pedig a mainak megfelelő Vác - Isaszeg útvonal a meghatározó. A kereszteződés domináns pontját természetesen a hatalmas kastély foglalja el. A Pest - Hatvani úttól délre az alvégi településtömb látható, ahol zömmel az uradalomhoz tartozó zsellérházak, illetve tisztviselői laká78
