Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
HELYTÖRTÉNET - Mészáros János: Gödöllő "kisépítészeti" hagyományai
sok húzódtak. (Ürmössyné Nagy Júlia idéz egy 1854-es Úrbéri jegyzőkönyvet |4], ahol egy bontás kapcsán 1- 2 szobás kis vályogházakat említ.) Az úttól északra pedig 5 tömböt láthatunk, amit a mai Szabadság út, Kossuth utca. Körösfői utca. Temető, Dózsa György út, Petőfi tér, Bajcsy Zsilinszky utca. Szilhát utca akkori megfelelői határolták le. Ez azért érdekes, mert minden bontás, átépítés ellenére nagyjából napjainkban is ez a városrész képezi azt az urbanisztikai magot, ahol egy szerves fejlődési folyamat kitapintható, és amelyik alkalmas arra, hogy kellő rálátással kezelve, egy korszerű város törteneti sajátosságait kiemelő városközponttá alakuljon. A XIX. század első feléből két értékelhető dokumentumot emelnénk ki. Egyik a Grassalkovich uradalomhoz tartozó épületek felméréses összeírása. [5] Ezen felmérésanyag több okból is rendkívüli fontossággal bír. Egyrészt, mert képet alkothatunk az 1830-as években az uradalomhoz tartozó épületek számáról, formájáról, használatáról, és összevethetjük azokat a ma még fennállóakkal. Másrészt fontos, mert építészetileg értékelhető anyag áll rendelkezésünkre, amit nem leírásokból és analógiákból kell felidéznünk, hanem precíz alaprajzokból. Végül igen jelentős értékkel bírnak a mappába ceruzával bevezetett utólagos változtatások, mert ezek az épületek időbeni alakulásáról is tudósítanak. Példaként kiemelkedő a Hamvay kúria (Szabadság tér 5.) alaprajza - tudomásunk szerint az egyetlen rajz, amely rendelkezésre áll a múlt század első feléből. Eszerint kocsibeálló, istállós (a mai mozi helyén) fogadó volt, henger alakú, valószínűleg copf stílusú konyhával és borospincével. Utóbbi rész feltárása során még nem sikerült tisztázni az épület első birtokosa, Hamvay Ferenc által épített, és az okiratokban említett földszintes kúria részét vagy formáját. Ugyanakkor fontos az időpont is, mert Erzsébet Szállóvá történő átalakítása előtt valószínűleg az I. Grassalkovich Antal által építtetett állapotot rögzíti. Az épület mostani jellegét összevetve a felméréssel jelzi, hogy ebben az esetben még alapos falkutatásokkal is kevés az esély látványos feltárásokra. Másik alapvető fontosságú dokumentumunk, amit a Grassalkovich-időkből érdemes elemezni, az "Gedellő mezőváros belső lelkeinek térképe" amit Somody Károly uradalmi mérnök készített 1843-ban. Az előzőekben leírt településszerkezet változatlanul érvényes, azzal a kiegészítéssel, hogy pontos képünk van a település telek-és beépítési rendszeréről, a házak számáról és nagyságrendjéről, a telkek beépítési módjáról, a gazdasági épületekről, utcákról és terekről. Tekintettel arra, hogy ez még a fotográfia korszaka előtti időben készült, foglaljuk össze a megfigyelhető lényegi elemeket: 1. a telkek változó méretűek. Az alvégben a nyugati oldalon nagyobbak, a mai Körösfői, illetve Városmajor utca közötti részen egészen kicsik voltak. 2. a házak kizárólag az utcafrontra épültek, a telek tájolás szerinti kedvezőbb oldalhatárán. Többnyire hosszú, a telek mélységében hátranyúló épületek voltak, de felfedezhetünk L alakú, illetve átriumos udvarú házakat is. 3. a gazdasági részek egybeépültek a főépülettel (ez alól az Alvégen találni kevés kivételt), de ez sem az egybeépülést tagadja, csupán jelzi más, önálló épület jelenlétét a telken. 79