Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Mészáros János: Gödöllő "kisépítészeti" hagyományai

MÉSZÁROS JÁNOS GÖDÖLLŐ ÉPÍTÉSZETI ÉS TELEPÜLÉSFEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL Gödöllő építészettörténeti fejlődésének rövid felvázolása annyiban tarthat általánosabb érdeklődésre számot, amennyiben várossá alakulásának folyamata eltér(t) a megszokott urbanisztikai vonaltól és a magyar városok körében is sajátos jelleget mutat. Tekintettel arra, hogy Gödöllő esetében a várossá alakulás metamorfózisát távolról sem tekinthetjük beteljesült folyamatnak, ezért nem érdektelen felvázolni és röviden elemezni, hogyan alakult ki a mai városkép, és ez milyen lehetőségeket, alakulási alternatívákat foglal magába. Közismert, hogy a történelem során keletkezett városok kialakulási tipológiája eléggé változatos képet mutat, de alapvetően több - kevesebb pontossággal rendszerezhető. így például egyes városok fontosabb útvonalak, útvonal-csomópontok mellett alakultak ki, fejlődésüket a mindenkori kereskedelmi, gazdasági élet változása befolyásolta. Más városok erődítmények körül alakultak ki, fejlődésüket bizonyos fokú védettség határozta meg. Igen jelentős azon városok száma, melyek egy-egy fontos közigazgatási (hercegség, grófság, stb.) vagy egyházközponti székhely körül alakultak és fejlődtek ki. A példákat lehetne sorolni, de Gödöllő esetében fontos kiemelnünk az ún. üdülővárosokat, amilyenek már az antik római világban is léteztek, majd később a reneszánsz korban újból elterjedtek, különösen Itáliában, Franciaországban, de Európa más vidékein is, amikor királyok, tehetős főurak, egyházi méltóságok létrehozták saját üdülőiket, nyári rezidenciáikat, melyek mágnesként vonzották építtetői minőségben a személyi hierarchiabeli környezet potentátjait. Végezetül még egy, ha úgy tetszik sajátosan magyar példát is említhetünk. Nevezetesen, amikor egy falu különböző konjunkturális hatásokra rohamos fejlődésnek indul, sajátos, zárt világa megszűnik és egy más fejlődési pályára "kerül. Ezen konjunktúrák sokfélék lehetnek: földrajzi helyzete, gazdasági felértékelődése, nyersanyag kitermelése, különböző vásárjogok megszerzése, stb. Ez utóbbi példa érdekessége, hogy fordított előjellel is bekövetkezhet. Hogy csupán a magyar példáknál maradjunk, elég Szék vagy Torockó esetét említeni, ahol a gazdasági konjunktúra megszűnése az egész település fejlődését visszavetette az urbánustól a sajátosan falusi világba, jóllehet a hajdani polgári lét számos eleme a későbbiek során is kimutatható volt. Gödöllő építészeti fejlődésének értékelésénél több, néhol ellentmondó szempontot kell figyelembe venni: -Építészeti emlékek a hódoltság előtti időkből nem maradtak fenn. Annak ellenére, hogy a levéltári anyagok [1] szűkszavúan bár, de néha szólnak portáiról, kőtemplomairól (említik 1492-ben) ez a szűkszavúság még a település jellegének rekonstruálására is kevés. Tény, hogy építészetileg jelentéktelen településről volt szó, és sokáig még a szomszédos Besnyő (ma Gödöllő részét képezi) is jelentősebb volt. 77