Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Faludi Ildikó: Sajtótörténetünk elfeledett színfoltja: a Gödöllői Közlöny

Legalábbis az élénk olvasói reakciókból eire lehet következtetni. Épp a szezon vége felé kezdenek élni a pestiek is a lapban felkínált lehetőségekkel: pl. a Nyilttér rovatban vesznek búcsút itteni ismerőseiktől; vagy a Gödöllői Közlöny panaszkönyvébe írják meg kifogásaikat. ("Mielőtt távoznék Gödöllőről, nem engedhetem el, hogy meg ne írjam b. lapja panaszkönyvébe azt, hogy a nyaralókat mennyire bántja a vasúti vendéglős udvariatlan és dur\>a bánásmódja." ) Mindennek ellenére valószínűleg kevesebben fizettek elő a lapra, mint amennyire a szerkesztő számított. (Erre utalnak az utolsó számig rendszeresen és egyre kétségbeesettebben ismétlődő előfizetési felhívások.) A lap indulásától a nyári szezon végéig eltelt hét hét kevésnek bizonyult ahhoz, hogy Szabó B. anyagilag stabilizálja a lapot. Négy évvel korábban, a Gödöllő és Vidéke negyedév alatt 300 előfizetőre tett szert ami igen jó teljesítménynek számított. A Gödöllői Közlöny ugyan összesen nem működött negyedévig, de ugyanennyi előfizető esetén is veszteséges lett volna a heti 2000 példány kiadása. Szabó B. Géza pedig nem rendelkezhetett olyan anyagi háttérrel, hogy a következő nyári szezonig működtetni tudott volna egy veszteséges vállalkozást. A megszűnésnek tehát pusztán anyagi okai lehettek: a község nem tudott két lapot eltartani. A jól bejáratott, megszokott újság mellett egy új lap "felfuttatásához" több időre, több pénzre lett volna szükség. 1902. szeptember 28-án a Gödöllői Közlöny 11., utolsó száma jelent meg. Neve legközelebb a Gödöllő és Vidéke alcímeként tűnik fel október 12-én - az újság tehát beolvadt Nyiry Lajos lapjába. Egy ideig Szabó B. Géza társszerkesztőként dolgozik nála, nevét azonban az impresszumban nem közlik, csak a Nyílt tér rovat fölött - vagyis a Gödöllő és Vidékénél csupán rovatszerkesztő lehetett. Nem marad sokáig a lapnál: a november 29-i szám az utolsó, aminél még közreműködik. Ugyanebben a két hónapban az Aszód és Vidékénél is dolgozik: társszerkesztőként, szintén Nyiry mellett. Szerkesztői minőségben pedig utoljára a Hatvan és Vidéke c. lapnál tűnik fel. Schulcz János nyomdájában több mint félévig nem nyomtatnak újságot. 1903 májusában aztán itt adják ki a Gödöllői Hírlapot, amivel egy új, jóval hosszabb fejezet kezdődik Gödöllő sajtótörténetében. Jegyzetek 1-2. A magyar sajtó története II/2. 1867 - 1892. Szerk. Kosáry Domokos, Németh G. Béla. Bp. 1985. 255. p. 3. Dezsényi Béla - Nemes György: A magyar sajtó 250 éve. Bp. 1954. 224. p. 4. A Pest megye sajtóbibliográfiája 1794 - 1975 (összeáll. Békés József. Bp. 1977.) adatai alapján. 5. Wiegandné Péterffy Erzsébet: Gödöllő földrajza. Bp. 1935. 23. p. 6. Ripka Ferenc: Gödöllő a királyi család otthona. Bp. 1896. 88. p. 7. Wiegandné Péterffy Erzsébet: Gödöllő földrajza. 21. p. 8. A magyar sajtó története II/2. 263. p. 76