Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Faludi Ildikó: Sajtótörténetünk elfeledett színfoltja: a Gödöllői Közlöny

A vezércikkekéhez hasonlóan nagy visszhangot váltanak ki a 7. számtól induló Séta gödöüön című rovat harcosan lokálpatrióta írásai. A rovat célja, hogy minden alkalommal a község életének egy - egy visszáságára hívja fel a figyelmet. "Ott azonban a hol egyszerű figyelmeztetés nem használ, a hol ennek daczára aztán mulasztást, a kötelességek teljesítésében erélytelenséget vagy épen roszakaratot fogunk tapasztalni, kérlelhetetlen erélytelenséggel ha kell, kíméletlenül fogunk fellépni, mindenkor szem előtt tartva azonban a hivatásának magaslatán álló tisztességes sajtóhoz illő higgadt, tapintatos tárgyalási módot és hangot." Amint az idézetből is kitűnik. Szabó B. Géza nem áll meg a puszta tényközlésnél. Nem egyszer előfordul, hogy a Gödöllői Közlöny panaszkönyvében megírt olvasói sérelmeknek a szerkesztő utánajár, sőt: intézkedik. A sajtó hatalomként való fellépésének kezdete a múlt század utolsó negyedére tehető, amikor is a sajtó "átvette azt a feladatkört, amelyet korábban jórészt a parlament látott el. Mert amíg korábban (...) a sajtó csak utólag regisztrálta az eseményeket, most az új politikai elképzelések előbb bukkannak fel a sajtóban." [8.] A sajtó politikai életben szerzett hatalma egyre nő, és egyre újabb területeken jelentkezik. A századfordulóra már az élet minden ügyes-bajos dolgában illetékessé lesz, s a közvélemény a megfelelő fórumokat megkerülve vagy azok döntéseit "megfellebbezve" az újságírótól vár segítséget. Ezzel magyarázható, hogy Gödöllő és a járás közéletében még egy olyan fiatal újság is hatalomként tud fellépni, mint a Gödöllői Közlöny. Fennállásának rövid ideje alatt is kézzelfogható eredményeket ér el: a szerkesztő kritikájának hatására rendeli el például a főszolgabíró a nyaralók összeírását és rendszeres nyilvántartását. A lapnak a közéletben betöltött szerepét az utolsó számban megjelent, már-már komikumba hajló írás példázza a legjobban: NYILATKOZAT a mull heti » Séta Gödöllőn « czimíl czikkre. Tekintetes szerkesztő úr! B. lapjának 10. számában » Séta Gödöllőn « czim alatt leirt iskolautczai illemhelyre vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem, hogy: én annak eltávolítását, esetleg szagtalanná való átalakítását illetékes helyre való átiratommal már nagyon sokszor indítványoztam, de épp oly sikertelenül, mint a czikkben is említett magánfél. Lehetséges azonban, hogy amit eddig a kir. koronauradalomnál elérni nem lehetett : az a sajtónak sikerülni fog. Tisztelettel (...) dr Vecsey Gyula tiszti orvos A lap megszűnésére az utolsó számban sem utal semmi. Sőt, két olyan írás is van benne, aminek a folytatása a következő számban jelent volna meg. A szerkesztő hosszú távra tervezett: az augusztus 31-iki számban azzal búcsúzik a nyaralóktól, hogy tavaszszal a lap közölni fogja a kiadó házak jegyzékét, hogy közvetítő nélkül tudjanak közülük választani. Ezzel az ügyes reklámfogással természetesen - és bevallottan - az a célja. hogy megnyerje - megtartsa a pesti előfizetőket. Sem a helybeli, sem a pesti előfizetők számáról nincsen adatunk. Annyi bizonyos, hogy a lapot sokan olvasták. Igényes megjelenése, gazdag híranyaga, szokatlanul kritikus hangvétele hamar népszerűvé tette. 75