Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Varga Kálmán: A királyi család utolsó gödöllői tartózkodása, 1918. október

megbeszélés szerint Gödöllőre kellett érkezniük Kerssenbrock grófnővel és Melitta nővérrel, hogy a szintén odaérkező szüleikkel töltsék el a következő heteket. [7] A debreceni utazás természetesen olyanra sikeredett, amilyenre egy "boldog békeidőket" feleleveníteni kívánó program a kaotikus helyzetben sikeredhet. Károlyi szerint "olyan furcsa és idétlen dolog volt ez, hogy a végveszedelem perceiben, amikor a Monarchia a Nagy Bábeltorony összeroskadni készül, ünnepelni viszik a királyt." [8] Ráadásul a Károly- és monarchiaellenes erőknek jó ürügyül szolgált a további támadásokhoz az a szervezési hiba, amely a cívis városba érkezéskor történt... A korabeli sajtó és a memoárirodalom számos variációban rögzíti azt a néhány percet, amely a különvonat befutását követően telt el, és a tudósításokból nehezen hámozható ki, mi is történt pontosan. Tény az, hogy a királyi pár fogadására a debreceni városparancsnok, Okolcsányi tábornok a 3. honvéd gyalogezred díszszázadát és a nagyváradi honvédek zenekarát rendelte ki azzal az utasítással, hogy a vonatról lelépő uralkodót a Himnusz taktusaival fogadja. Ezt a parancsot az előre odaérkező szervezők közül báró Horth altábornagy megváltoztatta és a cseh nemzetiségű 75. közös gyalogezred egyik századát és zenekarát vezényelte az állomásra, Gotterhalte játszási utasítással. [9] Egyes vélemények szerint a program e fontos elemének a megváltoztatása provokáció volt, és a szándékos botránykeltés az ottani hadtestparancsnok vezérkari főnökének, Bartha Albertnak - november 9-től a Károlyi kormány hadügyminisztere - tulajdonítható. [10] Akárhogy is történt, annyi bizonyos, hogy a vonatról lelépő király rögtön észrevette a hibát, és már a Gotterhalte első hangjainál leintette a zenekart, amely ezután rázendített a Himnuszra. Az eset azonban nagy port kavart, legalábbis az éppen utoljára ülésező magyar képviselőházban, ahol a hangulat amúgy is forró volt. Meskó Zoltán képviselő, aki Károlyi szerint is "igen kiskaliberű" ember volt, magából kikelve harsogta: "Disznóság! Nem lehet tűrni! Gyalázat!" [ 11] A debreceni látogatás további programjai egyébként rendben lezajlottak, a halasztást nem tűrő államügyek azonban már nem tették lehetővé a programba illesztett hortobágyi kirándulást. A király és kísérete még aznap, tehát október 23-án délután fél hatkor újra vonatra szállt, hogy a politizáláshoz szükséges infrastruktúrával megfelelően kiépített gödöllői kastélyba utazzék. Ám az a néhány óra, amíg a különvonat Debrecenből Gödöllőre pöfögött, ugyancsak bővelkedett az összeomlást mutató eseményekben... Félúton gyors telegráfkapcsolás miatt állították meg a szerelvényt, hogy jelentsék a királynak: Fiume horvát helyőrsége fellázadt és hatalmába kerítette Magyarország egyetlen kikötőjét. Károlyt a vonaton érte az a hír is, mely szerint a Wekerle-kormány lemondott - ezt az exminiszterelnök másnap Gödöllőre telefonálva személyesen is közölte. Ugyanezen a napon, de már az éjjeli órákban alakult meg Budapesten a Magyar Nemzeti Tanács, melyet a Károlyi-palotában összejött baloldali politikusok manifesztáltak, és amelynek programjával tele volt a következő napok sajtója. Az udvari vonat a késői órákban, éjszaka 11 óra felé futott be Gödöllőre, s a lehetetlen időpont miatt nyoma sem volt a nagyszabású és fényes fogadtatásnak. Az október végi, hidegedő éjszakában az állomáson csak Decsy József főszolgabíró, Beneczky Miklós állomásparancsnok és néhány jelesebb helyi elöljáró toporgott. A szokásosan udvarias, de most rövidre fogott köszöntés után Károly nyomban a kastélyba sietett, melynek ablakai egész éjjel világítottak. Ekkor "Gödöllő egycsapásra a: osztrák-magyar monarchia központja lett, ahol súlyos és bonyodalmas ügyeket bonyolítanak le." [ 12] A nehéz hangulatot vélhetően jól idézi meg Windischgraetz Lajos herceg, aki ezen az éjjelen, de már 24-én 1 órakor Hunyady gróf főudvarmesterrel a fővárosba távozván ezt írta 60