Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
FORRÁSKÖZLÉS - Zichy István (1879-1951) festő- és grafikusművész: Napló (részletek)
Ez részemről abban állt, hogy néhányszor elmentem oda és végighallgattam a próbákat. Paulay Erzsi, akor egészen fiatal, feltűnően szép karcsú leány volt, már a színipályára készült és egy kis egyfelvonásosban szerepelt, amelyet Bérezik írt az ő számára. Az előadás - amelyet, hajói emlékszem egy színházban megismételték - legnagyobb meglepetése Kürthy lett, mert ő első szereplésével annyira "kiugrott", hogy a Nemzeti Színházhoz szerződtették, de akkori szokás szerint, előbb gyakorlatra Kolozsvárra kellett mennie. - Kürthy Gyurka vezetett be később egy színésztársaságba, amely eredetileg a kálvintéri Báthory kávéházban, utóbb az azóta szintén megszűnt kossuth-utcai Nemzeti kávéházban szokott előadás után összejönni. Ennek a színészasztalnak törzsvendégei közé tartozott Odry, Pethes, az akkor még fiatal Csortos, a később mozisztárként szerepelt, de már akkor is kövér Huszár Pufi és Hevesi Sándor, ki akkortájt szervezte a Thália társaságot, melynek előadásain többnyire ott voltam. - Nem mondhatnám, hogy a színészek társasága különösen vonzott volna, bár köztük nem egy érdekes egyéniséget ismertem meg. De azt hiszem, hogy gyakran nagyon mulattató társalgásuk mellett, leginkább idegenségük érdekelt. - Köztük lenni számomra szinte azt jelentette, mintha egy idegen világba utaztam volna. Gödöllőn ezen a télen - különösen 1907 elején - nagyon sok hó volt és így szenvedéllyel vetettük magunkat a síelésre. A koronauradalmi erdőben volt egy hosszú, elég erős esésű nyiladék, amelyen Kriesch még egy kis ugrósáncot és készíttetett, és megvolt a sportpályánk. A síelésbe valamennyire én is belejöttem megint, de az ugrást soha sem tudtam megtanulni. Közben egyszer Zichy Muki nagybátyámnál voltam látogatóban és ő azt kérdezte tőlem, voltam-e már Olaszországban? - Mondtam, hogy igen, régen, sihederkoromban. Mire tovább érdeklődött, nem lenne-e kedvem ahhoz, hogy ott körülnézzek? és mikor azt feleltem, hogy igen, nagyon is lenne, egy elég kerek összeget adott tanulmányutam költségeinek fedezésére. - így megszakítottam télisportolásomat és Velencébe utaztam, ahova február 10-én reggel, a fiumei hajóval érkeztem. A következő kilenc hetet legjobban úgy jellemezhetném, hogy ezek voltak az én mézesheteim Olaszországgal. Most már nem éretlen és művészileg előkészületlen gyerek, hanem huszonnyolc éves komoly fiatalember voltam, aki tudta, hogy mit keres, tudta értékelni azt amit talált, és az alázatosságig hálás tudott lenni minden szépért amit látni és felfogni képes volt. Velencébe ép a farsang végére jöttem, másnap húshagyó kedd volt. A Cappello Nero-ban laktam, mingyárt az óratorony mellett. A Márkustér délutánra megtelt közönséggel, közte sok maskarával. Két zenekar játszott és a tömeg, hihetetlen sűrűsége dacára, élénk mozgásban volt. Sőt, ha maskarások táncolni, vagy valamit előadni akartak, azok számára még helyet is szorítottak. Lökdösődésről, vagy egymás cipőinek letaposásáról szó sem lehetett. Hiszen idegen alig volt a téren, a velenceiek pedig, szűk kis celláikban olyan sima, tapintatos mozgáshoz szoktak, hogy sietve is csak úgy siklanak el egymás mellett. - Velencében legjobban talán magát Velencét szerettem, de azért sokat jártam a városban és néztem mindazt ami engem érdekelhetett. Különösen a Márkus templom belsejét, a battistero kései (XIV. századi) mozaikjait, a San Giorgio degli Schiavoni, valamint az Akadémia Carpaccioit szerettem. - Velencéből kirándultam Muranoba és Torcelloba, valamint Páduába is. Itt Gioltonak a Madonna deli Arénában és Mantegnának az Eremitaniban festett freskói érdekeltek. Giottótól azt kaptam amire számítottam, de Mantegna többet adott, mert az ő képeit addig csak nagyon közepes reprodukciókból ismertem. Velencében nyolc napig voltam. Olaszországba indulva nem gondoltam meg. hogy ott február elején, kivált az igazi olasz albergok kövezett szobáiban, mennyit didereghet az ember. Erre a hidegre nem voltam kellőképen felszerelve 154