Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Török Péter: Történeti kertek Gödöllőn
A Városi Múzeum térképtárában található egy XVIII. századi Gödöllőt és táji környezetét ábrázoló aquarell, illetve színezett rajz. A Vadaskertet, gyümölcsöskertet, erdőket, a táj karakteres vonalas létesítményeit fölmérő rajz, pontos szerkezetét adja a Felsőkertet díszítő élő és épített architektúrának. A kert a kastély oldalszárnyainak teljes szélességben halad a cour d'honneur előtti domboldal inflexiós vonaláig. A terv a kert téglány alaprajzú határait erősen kontúrozza. Feltehetően ezek a hosszanti kerületi kontúrok fasorok nyomvonalát jelölik. A kastély-és kert közös szimmetriatengelyén jelölt út azonos irányban felezi a jelzett fasorokkal keretezett térmezőt. A két fasor és a köztük lévő parterre-t felező út a domboldal tetejére érve valamilyen épített zárómotívumot kap. Jelölt e hosszabb kerti sétányokra merőleges átképzés is, amely így négy részre osztja a kertet. A domboldalhoz közelibb két felső parterre-t egy-egy harsogón satírozott geometrikus alakzat (víz-parterre, szökőkút?) díszíti. E térképi ábrázolás megfejtése kulcsfontosságú lesz a kertrekonstrukció tervezése szempontjából. Erős a kísértés, hogy a rajzot Vályi András leírása szerint értelmezzük. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy Kapossy Jánosnak a Gödöllői Illuminációban leírt két "barokk fontaine-je" és e XVIII. századi aquarell egymást igazolni látszó dokumentumok. A barokk kertek világának megelevenítését egy még vitatott gödöllői vonatkozású adattal zárjuk. III. Grassalkovich Antal (1771-1841) magvaszakadtával a gödöllői uradalom leányágon öröklődik tovább. így kerül a Grassalkovich családi-tervrajz gyűjtemény a gróf Khuen-Héderváry levéltárba. E levéltár Grassalkovich anyagából - amely a II. világháborúban elégett - a Magyar Művészet 1931. évfolyamában Zádor Anna két barokk és egy léptékkel is ellátott barokk-rokokó kertterv rajzát adja közre. Ez utóbbi francia nyelvű leírást is tartalmazó terv arányait tekintve beilleszthető a ma meglévő kastélykert térfalai közé. A rajzon nyomon követhető a kastély és kert tektonikus tengelyeinek monumentális uralma. A szimmetriatengely mentén a barokk kertarchitektúrák közismert attribútumai sorakoznak: a négy virágszegéllyel keretezett architektonikus gyepes parterre, a vízmedence, a nyírt sövényfalakkal körbezárt alacsony bosquetek, amelyeket illatos cserjékből ültettek. A kertkompozíciót megkoronázó zárómotívum a szerelem istenének, Ámornak szentelt, kör alaprajzú szabadtéri templom, amelyet árkád formájúra nyírt topáriumfal ölel át; egy nagyjából mértani kubusokká nyírt bosquet közepén. E kerti tempietto közepét szobor díszíti. Mindhárom terv hiányossága, hogy nem közli hová készült a terv, továbbá e rajzok szignálatlanok, illetve az aláírás megfejthetetlen. A Grassalkovich nemzedék kihalásával zaklatott, szomorú sors vár a kertre. Az 1867-es év hoz változást. Ekkor a kert az V. törvénycikk értelmében a királyi koronajavak állományába kerül. Az állam egy belga banktól vásárolja vissza a kastélyt, amely korábban az ismert bécsi-görög bankártól, báró Sinától vette meg azt. Gödöllő kedves ajándék Erzsébet királyné számára, aki évenkénti több hetes itt-tartózkodásával beteljesítette a magyar nemzet régi kívánságát, hogy az udvar Magyarországon is tartózkodjon. Erzsébet megkülönböztetett szeretettel és értéssel ápolta a kertet. Az itt végzett munkálatok, átalakítások, építések jól nyomonkövethetők a schönbrunni kertészeti levéltár archívumában. Ezek az idők újabb, gazdag fejezetéi hozzák Gödöllő kertművészelé106
