Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Török Péter: Történeti kertek Gödöllőn

nek, de mielőtt előreszaladnánk az időben, térjünk vissza az Erzsébet királynő "örökölte" kert keletkezésének történetéhez. A KLASSZICISTA TÁJ KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A XIX. század elején, s az azt megelőző századvégen Európán végiglángol egy űj kertépítési "mánia": az angol stílusú kertek építési divatja. Az új tájképhatású, természetelvű kertrendezés ihlető hazája a vad, hóbortos, hideg ország, Anglia. A rousseau-i "vissza a természethez" jelszó új lélektörténeti forradalmat robbant: a romantika majd a szentimentalizmus korszakát. Ami az építészetben a klasszicizmus fennkölt méltósága, a képzőművészetekben az antikvitás igézete, a kertekben az angol tájképi kertek vadregényes világa. A romantika, szentimentalizmus ihlette kertek formagazdag, színes növényi pompától kísért, erősen hangulatteremtő, specifikus attribútumokkal díszletezettek; s közülük nagyon sok karakteresen ú.n. "picturesque" kert. A korszak kertjei amolyan idealizált mikrotájak. Mintha a mitológia, a klasszikus költészet Homérosztól Vergiliuson át, Dante, Ariosto, Tasso, Milton irodalmi tájai elevenednének meg a kertekben. A szikla, a grotta, a csermely, a vízesés az árkádiai pásztorélet naiv tisztaságát, rusztikus egyszerűségét megidéző elégikus felhangok. Kiváló díszletei ezek a kor kötelező életérzéséhez, a kissé depresszív, mélabús rezignációhoz. Eleven tükre e felfogásnak Ligne herceg leírása, aki azért létesít angol kertet, hogy ott "a melankólikus lelkek átadhassák magukat ama gyönyörűséges kis szenvedéseknek, amelyeknek nem szabad ellenállni." A múlt dicsőségére, a halhatatlanság mellett az elmúlás fájdalmára a holdfényben úszó vad, borongós erdőfoltok alján megbúvó úrnák, oszlopok, gloriette-k és sírkőtöredékek emlékeztetnek. Nagy extatikus látomások és lecsendesedett, megszelídült türelmes emberi látványok váltogatják egymást. Egy helyen, egy időben van jelen a lázadó pátosz és a megbékélt csönd; a szabálytalan szépség, a nyers természet harmóniája és a zord természet kozmikus erői. A MAGYARORSZÁGI ANGOL KERTEK A magyar főnemesség lázas izgalommal bontja le és nagy megkönnyebbüléssel alakítja át az irdatlan költségeket fölemésztő barokk, rokokó kerteket, hogy azok helyén a racionalizmus két évszázadának nagyszerűségeire - köztük a Le Nötre stílusú kertekre - ráunva, megfáradt lelkét a természet újra fölfedezett idilli egyszerűségében pihentesse meg. A magyarországi angol-kertek fejlődéstörténetében három korszak határolható le. Az első, 1780 körül Magyarországon épült angol-kertek tervezésében még vegyes felfogás uralkodott, vagyis a kertekből nem desztilláltak ki minden barokk elemet, így megmaradt a francia-kert stílusban kedvelt jellegzetes szökőkút vagy a fákkal keretezett kerti színpad motívuma. E kertek nem rokokók, nem is picturesque-k. Egzotikus 107