Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Katona István: A barokk ablaktípus Magyarországon

Ezzel hozzájárultak a földszinti és emeleti régió karakterisztikus megkülönböztetéséhez. A gödöllői rácsok mindegyike függőleges és vízszintes elemekből készült, túlnyomó többsége pedig négyzetes pálcákból álló bújtatott kovácsoltvas pálcarács. Az egyik rácssor pálcáit úgy alakították ki, hogy megszélesített pontjaikon a másik pálcát átfűzhessék. A fűző (befogadó) sor pálcái a homlokzattal párhuzamos helyzetűek, a befűzöttek pedig élükre fordítottak. Ilyen a kiválasztott ablak rácsa is, ahol az 5 függőleges és a 11 vízszintes pálca sűrű négyzetes osztást alkot. Az eredetileg egyrétegű, belső befelé nyíló ablakszerkezet (barokk ablaktípus) előtt álló, a kőkeret - bélletbe helyezett rács a kőkerettel egyidőben készült. Az összefűzött kovácsoltvas rácsra rátolták a kőkeret elemeit és azzal együtt állították be a homlokzati falszerkezet ablak céljára üresen hagyott helyére. Ezt követően a kőkeretet kiékelték és a csorbázatos falszerkezet, valamint a kőkeret közötti rést kifalazták. Ez a rácszerkezet nagyon biztonságos kialakítású, csak kifűrészeléssel távolítotható el. A műemlékileg hiteles összkép rekonstrukciója sok elméleti és gyakorlati technikai megfontolást igényel. A barokk ablaktípus (ablakszerkezet) ismeretében kézenfekvő, hogy az utólagosan elhelyezett külső ablakszerkezet eltávolításra kerüljön, és a megvésett kőkeret eredeti formájában állíttassék helyre. Ezzel biztosítható a homlokzati felület eredeti mélységi tagolása, a fény-árnyékhatás helyreállítása. (8. ábra) Nem kézenfekvő viszont a kőkeret belső síkján elhelyezkedő, csak részben tokszerkezetében és egy nyílószárnyában - eredeti barokk szerkezetű ablak sorsa. A homlokzati összkép hiteles helyreállítása megköveteli az ablakszerkezet eredeti barokk osztásrendszerének visszaállítását. A restaurálandó ablak belső tokszerkezete őrzi ezt az eredeti osztásrendet. Viszont a nyílószárny másodlagos üvegosztó bordái hiányoznak, amelyeknek profiljai és rendszere az 5. szárny északi homlokzatán, az emeleten fennmaradt eredeti felső ablak nyílószárnyáról leolvashatók. Tehát ezzel az eredeti forma és szerkezet rekonstruálható. (9-10. ábra) * (Részlet a szerző Barokk ablaktípus Magyarországon című szakdolgozatából, amely megtalálható a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetében.) 102