Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Török Péter: Történeti kertek Gödöllőn

TÖRÖK PÉTER TÖRTÉNETI KERTEK GÖDÖLLŐN Igaz legendák övezik Gödöllő kertművészetét. A település közmondásosán gazdag kertkultúrája két zenitet biztosan megélt. AZ ELSŐ FÉNYKOR: A BAROKK KERT E kor az építtető I. Grassalkovich Antal (1694-1771) nevéhez fűződik. A köznemesi származású, zseniális ügyvéd hatalmas birtokokat szerez. Szolgálataival kivívja a grófi, majd főlovászmesteri címet. A "Vitám et sanquinerrí'-jelenet megszervezéséért Mária Terézia okos, hideg szívébe lopja magát; s talán e hűséggel is összefügg a budai várépítkezéssel való megbízatása is. A káprázatos karriertörténet természetes kísérője a hatalmas birtokgyarapodás. A közel 135 ezer holdnyi birtok rezidenciális központjává szemeli ki Grassalkovich az amúgy sovány talajú, de ős vadonjaival, megkapó dús erdeivel gazdag gödöllői tájat. Hogy rangot adjon a helynek, a kastélyépítésre kijelölt domboldalt - középkori várkastély előzmények illúzióját keltve - olaszbástyás támfallal szegette be a Rákospatak felől. Ezzel a karakteres építészeti kontúrral aláhúzta, kiemelte, mintegy a település fölé helyezte a főnemesi lakot. A hely kiválasztásában az elkülönülés, a különállás jól mintázható; s tettenérhető a főnemesi ranghoz illő észjárás is. A kastély és közvetlen szomszédos díszkertje sem túl közel, sem túl távol épült a falutól. Grassalkovich a cour d'honneurt a tradicionális építési kánontól eltérően nem a főútra nyitotta meg, hanem a Felső-kert felé fordította át. (Hasonló kialakítású kerteket találunk a gernyeszegi Teleki kastélyban Erdélyben, Pécelen a Ráday kastélyban, Nagytétényben a Száraz-Rudnyánszky kastélyban, a gácsi Forgách kastélyban, a Hatvani kastélyban, vagy a kalocsai Érseki rezidencia kertjében.) A centrális uralom, a főnemesi udvartartás, a becsvágy és a pozíció persze ennél az "intimebb" Felső-kertnél nagyobb távlatokat átfogó kerti környezetben gondolkodott. Grassalkovich abszolút hatalmát a barokk tájban is megörökítette. Erről tanúskodik a Gödöllőről készült első térképi ábrázolások közül az 1797-es Benyovszky Imre féle Vadaskert-ábrázolás a Fácánossal és a Gyümölcsös terepfelvételével együtt, valamint Jos Hoffmann Fácánosterve (l.kép). E rajz alapján hiteles képet alkothatunk arról a féktelen, elképesztő méretű tájépítésről, amely minden barokk tájszerkezet sajátja. A terv szenvedélyesen tobzódó, grandiózus zöld díszletezést mutat, amely szinte rátelepszik a tájra. S mindez persze a nagy etalonokhoz Versailles és Bécs kertjeihez képest szerény keretek között megvalósult vállalkozás. A barokk kertek tájba expandáló diadalmi jelvények. Ilyen tájat megzabolázó, az eredeti természetet, erdőket, folyót átrendező barokk kertet csak a leggazdagabb családok engedhettek meg maguknak. Ebben az országban, amelyet Mária Terézia nemes egyszerűséggel "speiz"-nek nevezett, olyan pazar, tükrös fényzésű kertek születtek ekkor, mint a "magyar Versalia" Eszterházy Fényes Miklós103