Kopin Katalin: Rejtek erdő. Csíkszentmihályi Róbert szobrász kiállítása (Szentendre, 2017)

ember témájú műveit. A válogatás az alkotó természethez fűződő viszonyát, az erdőjárásból merített inspirációit, valamint a lélek- és karakterábrázolás lehetőségeit helyezi a középpontba.

Első jelentős kiállítása a Ferenczy Múzeum termeiben valósult meg 1970-ben. Posztamensek helyett hasított farönkökön álltak a művek, a falakon Gothár Péter természetfotói teremtették meg a táj illúzióját. A kiállítás a természet igézetében jött létre. A szarvas mint szimbólum már ezekben a korai években is markánsan jelen volt, de ekkor még nem hordozott antropomorf vonásokat. A bartóki példa követése, a „tiszta forrásból” való merítés inkább ösztönös volt, mint programszerű a művész részéről.

Az erdő motívumát kutatva az életműben Dante Isteni színjátékának bevezető sorait is érdemes felidézni: „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém.” (Babits Mihály fordítása)

Csíkszentmihályi 1975-ben, 35 évesen reflektál erre a műre, s elkészíti Dante-érmét, melynek egy példánya ma a ravennai Dante Múzeum tulajdona. A fák között bolyongó ember az új élet ígéretét kutatja a rengetegben. „Incipit vita nova” - áll a mű erdősávból kivezető részén, mintegy iránymutató jelmondatként. Ezt az érmet választja Juhász Ferenc Csíkszentmihályi - ról szóló elemzésének kulcsművéül. A szöveg az Új írás című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 1976-os számában jelent meg. A teljes lapot a művész reprodukciói illusztrálják.

Csíkszentmihályi erdőlakói sokféle formát öltenek az idők során: a szarvas lehet magasztos, mitikus figura (Csodaszarvas, 1968),

panies his forest and human themed works. The artists relation to nature, his inspirations from his hikes and the soul and character representation are at the heart of the selection.

His first significant exhibition was organized in the galleries of Ferenczy Museum in 1970. The works were installed on cut tree trunks instead of pedestals and on the walls were Péter Gothár’s nature photos that created the illusion of the scene. The exhibition was enchanted by nature. The stag, as a motif, was already significantly present in these early years, but it had not yet had anthropomorphic traits. Following Bartók’s example, taking from “pure sources only” was rather an instinct for the artist than a planned action.

When researching the forest motif in his oeuvre it is worth citing the introductory lines of Dante’s Divine Comedy: “In the middle of the journey of our life I found myself astray in a dark wood where the straight road had been lost sight of”. (Translation of Seamus Heaney)

Csíkszentmihályi reflected on this work when he was 35, in 1975 and made his Dante coin, a copy of which is kept in the Dante Museum in Ravenna. The man wandering among the trees is searching for the promise of a new life in the woods. „Incipit vita nova” is written on the part leading out of the forest, as a motto showing the way. Ferenc Juhász picks this coin as the central work of his Csíkszentmihályi analyses. The text appeared in the New Writing (Új írás), a literary, artistic and critical magazine’s 1976 edition. The whole magazine is illustrated with the artist’s reproductions.

Csíkszentmihályi’s wood residents appear in different forms over the time: the stag