Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)
Boros Judit: Szabad, független utazó a modern festészet hazai és nemzetközi vándorútjain
művészeket egy ideig pótolták a megjelenő bukarestiek, ia§i-ak, akik adott esetben új színeket (szó szerint is) vittek a nagybányai palettára, de a román vendégek nem siettek megosztani külföldi kapcsolataikat a nagybányaiakkal. 1924-ben a művésztelep történetét bemutató jubiláris tárlatot rendeztek Nagybányán.29 Itt Perlrottnak egy tájképe szerepelt, de nem tudni biztosan, hogy ő maga már ekkor a városban tartózkodott-e. Valószínű, hogy csak a nyár végén érkezett, Gráber Margittal és Kmetty Jánossal, és a társaság decemberig biztosan Erdélyben maradt. Perlrott az újrafelefedezés örömével vetette bele magát a környék kínálta gazdag motívumvilág feldolgozásába, lényegében most először, mert első nagybányai korszakában gyakorlatilag nem fesetett nagybányai tájképet.30 1924 és 1932 közöt (úgy tűnik, hogy 1933-ban és 1934-ben inkább csak kiállítóként jelent meg Erdélyben) a nagybányai városrészek, tájrészletek hosszú sora került ki a keze alól, de megfestette a dúsan termő gyümölcsösökben dolgozó almaszedőket, a máshol nem található gesztenyeszedést, stb. A Kereszthegy vagy a kis bányászházak nem egyszer a nyitott ablak elé helyezett csendéleteken bukkan fel, a helyi adottságokhoz adaptálva a Párizsban kialakított képtípust, gyakran női akttal, vagy éppen a festő Önarcképével kombinálva. Újra felfedezi a hajdan örömmel festett cigányok egzotikus szépségét, de a korábbi képekkel ellentétben most nem a színes viselet, hanem az arcok és jól felépített testek kifejező ereje ragadja meg figyelmét. Főleg temperával festett női aktjai a 20. század első éveinek neoprímitivista festészetétől a harmincas évek neoklasszicista aktábrázolásaiig húzódó hagyományt folytatják. A húszas-harmincas évek fordulóján sok képén egész családokat jelenített meg, ez esetben felöltözve, különös, égő tekintettel. Az arcokból szinte kivilágító szemek több festő munkáin felbukkannak ekkoriban, így például Szántó
