Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)

Boros Judit: Szabad, független utazó a modern festészet hazai és nemzetközi vándorútjain

BOROS JUDIT: SZABAD. FÜGGETLEN UTAZÓ A MODERN FESTÉSZET HAZAI ÉS NEMZETKÖZI VÁNDORÚTJAIN

116. Téli táj, Piroska számolt be róla, hogy milyen nagy hatással volt rá Modok Mária kiállítása a Tamás Galériában, 1930-as évek második tele 1935-ben, a kontúrozott arcokból „élesen kivillanó ferde szemű Modok-arcok” sokaságával.31

(Kát. 128.) A Nagybányán festett munkákat már 1924 végén Kolozsváron, majd Nagyváradon és Aradon állította ki Perlrott, Kmetty és Gráber Margit.32 Szándékukban állt egy temesvári kiállítás megrendezése is, de arra nem kaptak engedélyt a helyi városvezetéstől. A következő években is rendszeresen kiállítottak erdélyi városokban. 1924 és 1934 között Perlrott 23 kiállításon vett részt, gyakran Kmetty Jánossal, alkalmanként a Nagybányai Festők Társasága, a Szinyei Merse Pál Társaság vagy a Képzőművészek Új Társasága tagjaival együtt. Művei láthatóak voltak Nagybánya, Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Szatmár, Temesvár kiállítótermeiben.

Jelentős mozzanata Perlrott erdélyi működésének az erdélyi művészet legjelentősebb avantgárd művészével, Mattis Teutsch Jánossal való kapcsolata. Bár Perlrott és Mattis Teutsch már korábban is ismerhette egymást, akár a korai párizsi évekből, akár Budapestről, vagy 1925-ből Párizsból (Mattis Teutschnak akkor nyílt ott egyéni kiállítása,33 amikor Perlrotték is Párizsban voltak), a közös munkára és közös kiállításra - Kmettyvel együtt - 1931-ben került sor. Feltehetően e kapcsolatnak köszönhető Perlrott azon évi brassói bemutatkozása is. De igazán izgalmas a nagybányai Perlrott - Kmetty - Mattis Teutsch tárlat lehetett, amely, mint a sajtóvisszhangból kiderül az edzett nagybányai közönségnek is túl merésznek bizonyult. A három művész „.. .nem a kolónia kiállítási csarnokában, hanem a református iskola nagy földszinti termében mutatkozott be. Mindegyik kiállító egy-egy falat kapott munkái elhelyezésére. Mattis-Teutsch többnyire figurális képeket hozott és néhány kifejező erejű, megnyújtott formájú fa- és fémszobrot. Kmettynek olaj- és pasztellképeit, párizsi urbánus tájait és Önarcképét említik a la-