Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Jurecskó László: Czóbel Béla Nagybányán
5. BoROMiszA Tibor: Egy napfényes réten, 1905. Magántulajdon 7. Iványi Grünwald Béla: Ruhaszárítás, 1903 к. Magántulajdon 12 „Ez idő tájt Grünwald Rómába készült. Csatlakoztam hozzá [...] Grünwald vasszorgalma bennem is fokozta a munkakedvet. Maticskáva együtt bolyongtunk a Villa Borghese sötét ciprusai alatt”. Boromisza Tibor: Följegyzések. Élet és Litteratura, 1912. szeptember 15. 8. A Nagybányai II. 244. 13 Kézdi-Kovács László: A Nemzeti Szalon őszi tárlata. Pesti Hírlap, 1903. október 18. 5. Az Utak I. 57. 14 Nemzeti Szalon Téli kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1904. Katalógus. (Itt kell köszönetét mondanom Bélái Györgynek, hogy lehetővé tette az Artchivum anyagában történő kutatásomat.) 15 Lásd a iO. és 11. számú jegyzetet. 16 Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, Műcsarnok,Téli Kiállítás 1904/05, Budapest, Singer & Wolfner kiadása, XVI. terem, 600. Czóbel Béla: Portrait. Olajfestmény. Eladó. Itt mondok köszönetét Szűcs Györgynek, hogy felhívta a figyelmemet a kép utólagos datálására, amelyet a festmény hátoldalán ugyanolyan festékkel írt felirat is bizonyít. 17 Rottenbiller Ödön: Téli tárlat a Műcsarnokban. Ország-Világ, 1904. november 27. XXV. évf. 48 sz. 954. Az Utak I. 87. utaznak Rómába, s itt együtt is dolgoznak.12 De visszatérve kiindulópontunkhoz, mi az, ami Grünwald festészetét megkülönbözteti a többiektől? A különbség egy látszólag jelentéktelennek tűnő festészettechnikai újítás: a foltfestészet vegyítése sávok, festékpászmák által jellemzett ideges ecsetkezelésü felületekkel. Ennek eredménye egyfajta vibrálás, mozgalmasság kifejezése lesz a vásznain. (7. kép)Természetesen nem szeretném misztifikálni ennek a felfedezésnek az újdonságát, hiszen már az impresszionisták és a posztimpresszionisták is éltek ezzel a lehetőséggel. Mégis elgondolkodtató, hogy a modern festészet kibontakozásában milyen fontos szerepet játszott ez a festésmód, gondoljunk csak az első avantgárd stílusra, a fauve-ra, Matisse és Derain korai, Colliourban vagy utóbbi Londonban festett képeire. Matisse legkorábban ezzel a technikával már az 1898-as Akt műteremben című képén is él. Grünwald érdeme nem elsősorban az, hogy felfedezi ezt a technikát, hanem az, hogy megkeresi az ennek megfelelő kifejezési formákat és ezzel egy új festészeti utat világít meg mind maga, mind tanítványai előtt is, akik élnek is ezzel a lehetőséggel, például Maticska Jenő Virághegy (6. kép) vagy Boromisza Tibor Egy napfényes réten című képén is (5. kép). Czóbel is alkalmazza ezt a technikát, 1903-tól végigkövethetjük ezt B. L. festőművész arcképé-tö\ kezdve Önarckép-én át, az 1904-ben festett Ülő paraszt, Lehel Ferenc Nagybányán, az 1905-ös Kastélykert-en és a Brugge-i öregasszony-on, a Kilátás a hotel szobából-on keresztül, egészen azl906-ban festett Festők a szabadban című képéig, hogy csak a legjellemzőbbeket és a legjelentősebbeket említsem. Czóbel nagybányai, pontosabban 1902 és 1904 között készült képei datálásánál elfogadott nézet, hogy palettája fokozatosan kivilágosodik, színei egyre intenzívebbek lesznek, a napfény ragyogja át azokat. Ezt a sommás megállapítást elfogadhatjuk, s a korabeli kritikák is ezt erősítik. Czóbel, későbbi, neós társaitól eltérően nem idegenkedik a hivatalos művészet fő bástyái, a műcsarnoki és a Nemzeti Szalon-beli kiállításokon valórészvételtől. Először 1903-ban mutatkozik be a Nemzeti Szalon őszi tárlatán. Kézdi-Kovács László, a konzervatív festő és kritikus így jellemzi a kiállító fiatalokat: „Ferenczy Valér, Czóbel Béla és Maticska Jenő a nagybányai irányt képviselik, vaskos erővel, de rikítóan.”13 Ez a három név egyébként jelzi azt is, hogy ők ütötték meg azt a mércét, amelyet a konzervatív zsűri állított eléjük. Czóbelnek ezt a bemutatkozását azután a következő évben a Nemzeti Szalon Téli kiállításán két teremben két további műve is követi, a katalógus szerint a II. terem 190. számú képe Czóbel Béla: Nagybányán (olajf.) eladó, a IV. terem 279. számú képe Czóbel Béla (Pleinair studium) olajfestmény.14 Az előbbi feltehetően a Lehel Ferenc Nagybányán című festmény lehetett, az utóbbi talán Maticska Jenőről festett portréja. Erről a kiállításról Czóbel nevének említésével két neves kritikus is írt bírálatot, amelyet talán érdemes hosszabban idézni: „Ferenczy színeit, foltjait, tónusát, valőrjét keresik: Ferenczy József, Mikes Ödön [...] és Czóbel Béla is, akiknek 16 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR 6. Maticska Jenő: Virághegy, 1904 k. Magántulajdon
