Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Jurecskó László: Czóbel Béla Nagybányán
8. CZÓBEL BÉLA: ÖNARCKÉP, 1903. BUDAPEST, SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM - MAGYAR NEMZETI GALÉRIA ugyan szerencséjük lehet még, hogy ilyen jó iskolába járnak, feltéve hogy tanulnak is ebben az iskolában, de akikre éppily mértékben veszedelmes is lehet ez a rokonérzés. Mert komolyan, kínlódva, anatomice, a természet előtt pedig pontosan detaillírozva kell rajzolni megtanulniok, hogy a Ferenczy széles foltjai náluk üres hólyagokká ne puffadjanak, merész ecsetvonásai zavaros, kusza káosszá ne gomolyodjanak, s hihetetlen színkontrasztjai lágy harmóniákká olvadjanak” - írja Rózsa Miklós. Lyka Károly - a már említett nagybányai akadémia veszélyének kifejtése mellett - szinte folytatja Rózsa gondolatmenetét, ám más szempontokat is előtérbe helyez: „Figyelemre méltó Czóbel Bélának egy gazdag skálában festett arcképe, alapos rajzzal, a természetstúdium bizonyos nervózitásával.”15 A Műcsarnok 1904-es kiállításán azzal az Önarckép-éveI szerepelt, melyet még 1903-ban festett.16 „A főváros költségén tanuló fiatal Czóbel Béla arcképe sokat ígérő, érdekes, kezdő munka, egyelőre erősen Rembrandtra emlékeztető modorban megfestve. Ám az egész képen ott ül valami öntudatos, fiatal merészség, mely érdemessé teszi a képet a vele való foglalkozásra.”17 A többi kritikus is elismerően nyilatkozik arcképéről.18 A pozitív kritikákat feltehetően befolyásolta az a nagy siker, amelyről a nagybányai és a budapesti sajtó is beszámolt. Czóbel 1903 őszén már nem tér vissza Münchenbe, hanem a modern művészet fővárosába, Párizsba megy. A párizsi Julian Akadémia versenyét 1904-ben Czóbel nyerte meg.19 A bravúros rajz, a merész beállítás valóban igazolja azt, hogy Czóbel a mesterségéhez szükséges rajztudás minden eszközével felfegyverkezett, számára ilyen téren nincs akadály. (29.kép) A későbbiekben elrajzolt, sommás alakjai és formái igazolják azt a tételt, ami szerint igazán csak az tud elrajzolni, aki rajzolni is kiválóan tud. 18 „Czóbel Bélától várhatunk még jelentékeny dolgokat,” Marco. [Márkus László]: A téli tárlat. A Hét, 1904. november 20. XV. évf. 47. sz. 753. Az Utak I. 86.; - „Új nevekben sincs hiány. Az új nemzedék férfiai közül Déry Béláé, Tornyaié, Czóbel Béláé és Raáb Erviné a pálma.” A téli tárlat, Jövendő, 1904. november 20. II. évf. 47. sz. 40. Az Utak I. 86. 19 „A párizsi Julian művész-akadémián, ahova a világ minden részéből összegyűlnek az újabb művész nemzedék legtehetségesebbjei, egy fiatal magyar festő, Czóbel Béla rendkívüli sikert aratott. Az akadémia kétszáz versenyző közöl neki ítélte oda a pályadíjat, kiemelvén müvének rendkívüli eredetiségét.” Magyar festő sikere. Budapesti Napló, 1904. április 12. IO. Az Utak 1.74. - „A párizsi festőiskolában az idei nagy pályadíjat a nagybányai festőiskola egyik növendéke, Czóbel nyerte meg.” Művészeti hír. Nagybánya és Vidéke, 1904. április 17. XXX. évf. 16. sz. 3. Az Utak I. 75. CZÓBEL BÉLA NAGYBÁNYÁN 17
