Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
I. rész: - Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: a modern Szentendre
Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: A modern Szentendre „[...] a város közönsége egy részének kívánságához képest a néptanács határozza el, hogy városnak nagyközséggé való átalakítása tekintetében a polgárságnak ezt a részét támogatja s ennek érdekében az illetékes fórumoknál eljár.”10 A Néptanács az indítványt egyhangúan elfogadta, és a „statisztikai adatokkal támogatott javaslattétel végett” egy bizottságot jelölt ki.11 Az általa felkarolt népi kezdeményezés azonban az újabb forradalommal, majd a Tanácsköztársasággal elenyészni látszott. Az utóbbit felváltó ellenforradalom zűrzavarában azonban újra felszínre került a szentendrei polgárok ezen szívügye. A Szentendrei Néplap ezt így kommentálta: „A kommunismus kimúlása után visszatért a régi magyar betegség, a pártokra szakadás és ezzel a széthúzás. Egész csomó párt (jobban mondva alkalmi politikai érdekeltség) mozgalma indult meg rövid idő alatt.”12 Ezek közül a leghatásosabb mozgalomnak a nagyközségiesítést célul kitűzőké tűnt. Az 1920-ban tartott, Antóny Béla polgármester által levezetett képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a nagyközséggé való visszafejlődésre vonatkozó ügy újabb szakasza a Bednárz János neve által fémjelzett körhöz fűződött, s hogy ő miniszteri szinten próbálta meg még 1919 szeptemberében keresztülvinni a tervet, egy 1918 őszén szerkesztett beadvánnyal. „Elnöklő polgármester ismertetvén a tárgyat előadja, hogy Bednárz János pt. [póttag] főfelügyelő 1919. szeptember 29-én kelt kérvényt adott be a Belügyminiszter Úrhoz, melyben csatolván a még 1918. év őszén készült eredeti kérvényt és aláírásokat, kéri a ministert, hogy a kérvényben előadott okokból Szentendre r.t. [rendezett tanácsú] város nagyközséggé való visszafejlődését elrendelni méltóztasson.”13 A belügyminiszter azonban a vármegye alispánjának továbbította a kérelmet, az alispán pedig a polgármesternek és a képviselőtestületnek küldte meg azt, hogy a községi törvénynek megfelelően tárgyalják le. A polgármester az ülésen ismertette a nagyközséggé való visszafejlődésnek az 1886. évi XXII. törvény vonatkozó szakaszaiban megszabott két feltételét. A folyamodóknak azt kellett bizonyítaniuk, hogy „[egyrészt] az átalakulást a községi lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely a község összes egyenes és állami adójának felénél nagyobb részét fizeti [...], [másrészt] azon kötelezettségeket, amelyek a község eddigi állásában rájuk hárultak, elégséges szellemi vagy anyagi erők hiányában teljesíteni nem képesek.”14 A törvényszakaszok ismertetése után aztán megkezdődött a vita, melynek során a kérelmezők álláspontja a polgármesterével került szembe. Felolvasták a belügyminiszternek beadott kérelmet, amely „a város anyagi állapotának sivárságát festi le”, amire a polgármester az iratokhoz csatolt számvevői jelentés ismertetésével válaszolt, abból ugyanis kitűnt, „[...] hogy a város vagyoni helyzete az 1919. december hó 31-iki állapot szerint nemcsak hogy rossznak nem mondható, hanem egyenesen igen kedvezőnek nevezhető.”15 A részletes beszámoló összegzése a következő érvekkel hárította el a kérelmet: „[...] a város 1.) adósság nélkül áll, 2.) lakosai (6.000 lélek) számarányában igen tekintélyes vagyonnal rendelkezik s 3.) kiadásait nem csak hogy fedezni bírja, de azokhoz a polgárok anyagi támogatását igénybe sem veszi, mert kiadásait pótadó kivetése nélkül is fedezni képes. A város e mellett az 1912. LVIII. t.cz. értelmében nevezett és kellő kvalifikatioval bíró tisztviselői karral is rendelkezik s így a törvény megkívánta ennek a kelléknek is megfelel.”16 10 FEMÚZ,TD 70.87.1. 11 FEMUZ, TD 70.87.1: ,A Szentendrei Néptanács 1918. november 30-án tartott ülésén 19/1918.sz. Szentendre városnak nagyközséggé való átalakulása.” 12 Szentendrei Néplap, 1919. szeptember 28. 13 PML,V.373.b, 1098/921. 14 PML,V.373.b, 1098/921. 15 PML,V.373.b, 1098/921. 16 PML,V.373.b, 1098/921. 46. kép Szentendrei utcakép szamaras kordéval, 1956 (FEMÚZ, F 01210) 82
