Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
I. rész: - Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: a modern Szentendre
Kende Tamás: Kép, önkép, múltkép: A modern Szentendre törzsanyagát bemutató állandó tárlatokat.79 Alapvető muzeális gyűjtemények hiányában - a visszaemlékezések és a fennmaradt iratok szerint - eleinte még a bútorokat is a budapesti Iparművészeti Múzeumból hozatták, a múzeumi könyvtárat pedig a társintézmények duplum-példányaiból kezdték el megalapozni. Ahogyan egy előzmények nélküli, kisvárosi múzeumhoz illett az 1950-es években. Bár már a kezdetektől rendszeresen a képzőművészeti tárlatok tették ki az időszaki kiállítások nagyobb részét, a város sokáig egyetlen múzeumának ilyen jellegű profilváltása majd csak az 1960-as évek legvégén - ezúttal is kultúrpolitikai döntésből fakadóan - történt meg. 1967-ben még megnyitották a múzeum új állandó tárlatát Táj és ember Szentendrén és környékén címmel. A fennmaradt kiállítási forgatókönyv szerint egy tisztességes - erős régészeti, néprajzi és természettudományos szemléletű - helytörténeti anyagot vonultatott fel ez az alig egy évvel később, 1968. augusztus 20-án bezárt, majd hamarosan le is bontott új állandónak szánt kiállítás. A Ferenczy Károly Múzeum radikális profilváltásáról a múzeum történetéről máig egyetlen megjelent tanulmány szerzője azt írta, hogy „a megyei Pártbizottság kezdeményezésére, a művészeti anyag fokozottabb igényű bemutatása érdekében” volt szükség.80 Az egykori politikai döntést - a korszakra jellemző módon — a dolgozói kollektívák egykori akaratával indokolták. Ahogyan az 1975-ben megjelentetett jubileumi felszabadulási város- és kortörténeti kiadvány szerzője udvariasan fogalmazott: ,,[a] képzőművészeti anyag gyarapodása és az iránta megnyilvánuló növekvő érdeklődés következtében egyre nagyobb kiállítási lehetőséget biztosított a múzeum a képzőművészet helyi mesterei számára. Ezért — hely hiányában — fokozatosan csökkent, majd csaknem teljesen megszűnt a régészeti, helytörténeti és néprajzi anyag bemutatásának a lehetősége. Pedig a városlakók és a városba látogatók egyaránt hiányolják a komplex várostörténeti kiállítást.”81 Az 1975-ben megfogalmazott hiány három és fél évtizede folyamatos, ami - miközben Szentendre valódi múzeumvárossá vált - a város múzeumi hagyományainak, ha tetszik: az egykori polgárosodás hiányának is a következménye, nem beszélve az 1970-es évektől egyre erősebben és rendszeresebben megjelenő központi kultúrpolitika hatásairól. Ez utóbbi eredményezte, hogy Szentendréről az alábbi muzeális intézmények szerepelnek az úgynevezett Magyarországi Muzeális Intézmények Anyakönyviben'. 4. táblázat: A szentendrei muzeális intézmények és néhány Pest megyei múzeum alapítási évei Intézmény Alapítási év Ferenczy M úzeum 1951 F M Amos Imre - Anna M argit Kiállítás 1984 F M Barcsay Jenő Kiállítás '9 77 F M Czóbel Béla Kiállítás *975 F M Kmetty János Kiállítás I98I F M Kovács M argit Kerámia Kiállítás 1972 F M Népművészetek Háza 1976 F M Római Kőtár 1970 F M Szentendrei Képtár !977 F M Vajda Lajos Emlékkiállítás 1986 Néhány Pest megyei múzeum ALAPÍTÁSI ÉV Váci Tragor Ignác M úzeum 1895 Ceglédi Kossuth M úzeum 1917 Nagykőrösi Arany János Emlékmúzeum 1928 79 Mezősi 1969:20-29; G. Sin 1975:167-168; Tóth 1990:20-31. 80 Ikvainé 2004: 31. 81 G. Sin 1975:169. 54
