Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Faragó Tamás: Városfejlődés a török kiűzése után: egy elhibázott városalapítás példája
Szentendre virágzása és hanyatlása 1690-1900 között ségből, részben a tömeges olcsó munkaerőre támaszkodva megszaporodott a kisebb - főként ipari - vállalkozások száma. Ezek létrehozásában azonban elsősorban nem a régi szerb eredetű polgárság vett részt, melynek ez a típusú vállalkozás, úgy tűnik, idegen maradt, hanem betelepült német, zsidó és magyar kisiparosok, vállalkozók. E gazdasági-társadalmi változások következtében előbb a választók, majd a legnagyobb adófizetők soraiban is fokozatosan kezdtek háttérbe szorulni a régi, szerb eredetű polgárok, majd 1903-ban egy puccsszerű változás során városigazgatási pozícióik többségét is elvesztették. Ez a fordulat a helyi politika szintjén jelezte azt, hogy a város életében egy korszak véget ért. V. Összefoglalóan a következőképpen jellemezhetjük Szentendre egy évszázados hanyatlási folyamatát. Típusa elsősorban ahhoz az esethez sorolható, amikor a gazdasági—társadalmi fejlődés aláássa egy város funkcióit. Regionálisan Szentendrének nem volt sok esélye arra, hogy komolyabb szerepre tehessen szert. Egyrészt a túlparton vele egy magasságban fekvő Vác közlekedés szempontjából eleve kedvezőbb helyzetben lévén hamarosan nagyszámú települést vonzó piacközponttá vált és a fejlődésben maga mögött hagyta Szentendrét. Még a Szentendre közelében, a Duna partján fekvő falvak egy része is rendszeres forgalmat bonyolított le Váccal. Másrészt az egykori királyi székhelyek — Esztergom és Visegrád — lassú fejlődése, illetve hanyatlása miatt a Duna jobb partján levő és Szentendrén keresztülmenő parti út fontosságát szinte teljesen elveszítette. Harmadrészt Szentendre túl közel feküdt a fővároshoz, ami magában hordozta annak veszélyét, hogy előbb-utóbb, jobb esetben a főváros körzetének egyik alközpontjává, rosszabb esetben meddig önállóságát veszített elővárosává (kertvárosává) válik. Funkciói közül Szentendre csak a távolsági kereskedelemben játszottat tudta igazán kiteljesíteni. Piacközponti szerepe, részben földrajzi helyzete, részben a környezetével kapcsolatos inkább konkurens, mint kompetitiv viszony miatt korlátozott volt, kulturális—egyházi funkciókat pedig gyakorlatilag csak a környék néhány szerb falva számára töltött be. Komolyabb közigazgatási funkcióhoz Pest-Buda közelsége miatt nem juthatott. Amikor tehát Szentendre távolsági kereskedelmi szerepe megrendült, a város hanyatlásnak indult. Sem piackörzetének mérete és a vele folytatott kapcsolat intenzitása, sem kulturális funkciói nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a város további fejlődéséhez alapot adjanak. A hanyatlásnak, a funkciók elvesztésének számos oka volt. A külső okok közül egyesek elsősorban folyamatjellegűek. Legfontosabb közülük talán a magyarországi kereskedelem fokozatos átalakulása. A részben keleti késztermékekre épült távolsági kereskedelem jelentősége a 18. század végével hanyatlott - a szentendreiekkel állandó szoros kapcsolatban álló török kereskedők 1772- ben vámkedvezményeiket is elvesztették. Ezzel szemben erősödött egyrészt a mezőgazdasági termékek (elsősorban a gabona) kivitelének, másrészt a nyugat-európai eredetű iparcikkek behozatalának a szerepe. A 18. század végétől mennyiségileg stagnálni kezdett Szentendre és környéke másik fő exportcikke, a bor iránti kereslet is. Egyrészt megnehezült a magyar borexport, másrészt a borfogyasztási ízlés eltolódott a Szentendre határában kevésbé termelt fehér borok irányába, amiben veszedelmes konkurenciát kezdett jelenteni a kibontakozó Duna-Tisza közi homoki bortermelés. Folyamatjellegűnek mondható az a változás is, ami a divatban következett be és Szentendre kézműipari szerepét csökkentve visszafejlesztette amúgy is korlátozott piackörzeti szerepét (Ez utóbbi nem független attól, hogy a város stagnáló népessége miatt, mint mezőgazdasági terméktöbblet felvevő, relatíve egyre veszített fontosságából.) A hanyatlás folyamata végezetül egy külső eredetű gazdasági katasztrófában - a szőlőket elpusztító filoxérában - csúcsosodott ki, mely a stagnálás egyensúlyát az 1880-as évek közepén fölborította. A belső okok szintén többfélék. Először is Szentendre mint város keletkezése gyors és mesterséges jellegű volt, az idegenből jött telepesek, úgy tűnik, egyrészt nem rendelkeztek elegendő környezetismerettel akkor, amikor nagyobb számban a maradásra szánták el magukat, másrészt a keleti típusú termékek előállítására, illetve közvetítésére vonat88. kép Képeslap a szentendrei Fő tér boltjaival, 191 О-es évek eleje (Magántulajdon; FEMUZ, másolatban) 137
