Erdősi Péter - Majorossy Judit: Kép, önkép, múltkép. Fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 4. (Szentendre, 2014)
II. rész - Ábrahám Barna: Nyelvek, hitek, ítéletek: Szentendre etnikai képe a 19-20 század fordulóján
Mihály és Gábriel arkangyaloknak felajánlott, de inkább Pozsarevacska (Pozarevacka) néven ismeretes istenháza.41 A szerbek létszáma folyamatosan változott, egy 1693- as híradás 12.000 főről tud, ám a török harcok elükével sokan visszatértek az óhazába, így 1699-ben például csak 329 családot számoltak össze Szentendrén.42 Egyébként a görögkeletiek, tehát esetünkben a szerbek létszámára - eltitkoló magatartásuk miatt — sokáig nincsenek megbízható adatok, annyi bizonyos, hogy 1773-ban Szentendrén 1.783, míg ízbégen 253 hívőt írtak össze, tehát 2.036 főt a 3.927 főnyi lakosságból.43 Valószínűleg ezekben az évtizedekben lehettek a legtöbben, az 1810-es évektől viszont, ingadozásokkal ugyan, de már csökkenő tendenciát mutatnak az anyakönyvek: 1815-ben összesen 1.580 fő (a lakosság 42%-a), 1840-ben a korábbiakhoz képest drasztikusan kevés, 864 fő (24%) - az ekkori fogyás még csak átmeneti jelenség, négyszáz szerb kiköltözésének a következménye -, 1860-ban pedig 915 fő (27%).44 A szerbek buzgó hívőkként voltak a városban számon tartva. Jelezték ezt a templomépítésekre és a keresztállításokra felajánlott adományok, a még napjainkban is megfigyelhető vallási népszokások, mint az Iván-napi, bajelhárítóként a kapukra akasztott sárga koszorúk45 és főleg a híres augusztusi szentendrei szerb búcsú, a város és a mindenhonnan idesereglő rokonok és ismerősök számára századok óta élő hagyomány, a Preobrazenska-templom ünnepe (az Ur Színeváltozásának napja, amely a régi naptár szerint augusztus 6-án, az új szerint pedig augusztus 18-án van).46 Az itt kitörő vallási érzületet kívánta érzékeltetni egy 19. század végi újságcikk (igaz, ekkor még az 1860-as, válság előtti évekre emlékezve), amely a Szent-Endre és vidéke című lapban jelent meg. A beszámoló leírta a hajóból kitóduló vendégsereget, a testi-lelki szenvedők által annyira várt ünnep előtti áhítatos hangulatot, amikor a csodatévő Szűz Mária-ikon előtt: „[...] sok száz ember térdepel, gyűjt vigaszt, és zengi ég felé tárt karokkal: »oh, segíts, Mária!« Sok bágyadt hórózsa borított arcú szűz szorítja kulcsolt kezeit pihegő keblére, míg a könny gyöngye ki nem pereg izzó szeméből, enyhet nem ad a zokogó lelkének.”47 Az összes görögkeleti templom harangjainak zúgása közepette a püspök fejedelmi pompával bevonult, elkezdődött az istentisztelet, melyet körmenet követett, az első szőlőfürtök beszentelésével - amelyből szertartásosan minden hívő kapott egy szemet -, majd a püspök ünnepélyesen távozott a mézeskalácsosok, cukrászok és gyümölcsárusok bódéi között. Este vecsernye volt, a fiatalság azonban már tűkön ült: „Azután megszólal a duda, felharsan a jókedv, a deli legények, a kackiás menyecskék és a ragyogó szemű szerb lányok fékezhetetlen jókedvvel járják a kólót és dobják magukat a mulatozás mindent felejtő karjaiba, melynek a késő szürkület vet csak véget.”48 Ezt követően pedig a város intelligenciája gyűlt össze a szerb iskola dísztermében, ahol szintén forgott a kóló, „melynek lejtése mennyei hangulatba dönti még a szemlélő öregeket is”. Éjjel azután az együtt maradt férfitársaság cigány zenészek kíséretében szerenád-kőrútjára indult.49 Abrahám Barna: Nyelvek, hitek, ítéletek 63. kép A rostovi csodatevő Szent Demeter metropolita ikonja, 18. század (FEMÚZ, К 60.115.1) 41 A templomok történetére, berendezésére: Katonáné Szentendrey 1996: 168-170. Részletesebben: Davidov 2005. 42 MNL OL, E156,7-42: „Beschreibung Szent Andree in Pilischer Comitat Anno 1696”. Katonáné Szentendrey 1996: 25; Opolczer 1938: 30-31. 43 Szaszkóné Sin (szerk.) 1988: 38-39. Hivatkozza még: Katonáné Szentendrey 1996: 28. 44 Dóka 1981: 78-79,109-110. 45 Máté 2013a: 295; Sasvári 2013: 296; Sz.Tóth 2013:22-23. 44 Leírására: Ignjatovic 1952 [1875]: 29-31; Máté 2013b. 47 Csupits Kornél: Probrazséni. (Búcsú 30 év előtti daliás időkből Szent-Endrén augusztus 18-án). Szent-Endre és vidéke, 1899. augusztus 20., 1. 48 Csupits Kornél: Probrazséni. (Búcsú 30 év előtti daliás időkből Szent-Endrén augusztus 18-án). Szent-Endre és vidéke, 1899. augusztus 20., 2. 49 Csupits Kornél: Probrazséni. (Búcsú 30 év előtti daliás időkből Szent-Endrén augusztus 18-án). Szent-Endre és vidéke, 1899. augusztus 20., 1-3. 108
