Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
I. Középkori anyagi kultúra - Kolláth Ágnes: Nyugati eredetű fazekak az oszmán kori Budán
A központi hely szerepét a hódoltság alatt is részben megtartó Budán ennél jóval összetettebb a helyzet. Itt ugyanis a világos anyagú, felálló peremű, a késői típusoknál gyakran vörössel festett-visszakarcolt díszű, legtöbbször belül ólommázas főzőedények is nagy számban és változatosságban képviseltették magukat.11 A most tárgyalandó fazekakra sem volt jellemző az előbbiekben vázolt egységesség, a leletanyag rendkívül heterogén. A leletek a budai Szent György tér 1994-1998 közötti kutatásai során feltárt tizenhárom, a 16-17. század fordulójától a 18. század első évtizedeiig záródó együttesből kerültek ki.12 Az objektumokat és környezetüket egyaránt gyakran érték bolygatások, ezért kontextusuk igen ritkán volt megfigyelhető. Mindemellett többségében mély, sziklába vájt gödrökről van szó, melyeknek a márga altalajba mélyedő részéből származó anyagot bár hiányos, de többé-kevésbé zárt leletegyüttesekként értelmezhetjük. Keltezésüket legtöbbször terminus ante/post quem lehetett megadni. Ezt a már ismert, keltező értékű kerámiatípusok felbukkanása, illetve előfordulásának aránya valamelyest pontosította.13 A 9.440 darab, feldolgozott töredéket számláló budai leletanyagban összesen 1.557 darab, oxidált égetésű, galléros peremű, belül ólommázas fazékfajtához sorolható cserepet lehetett azonosítani. Közöttük huszonkét árutípust határoztam meg,14 melyeket az alapanyag és a máz szabad szemmel történt megfigyelésével, az edények arányainak és részformáinak összehasonlításával különítettem el. Bár kiértékelésük még folyamatban van, egy közülük minden, előbb említett szempontból élesen különvált, s mind időben, mind térben jobban elhelyezhetőnek tűnik, mint a többi. Kolláth Agnes: Nyugati eredetű fazekak az oszmán kori Budán A fazéktípus (1. árutípus15) jellemzői Anyag Színe a felszínen barnássárga, a törésfelületeken lehet világos, szürkésfehér, de a felszínnel azonos színű is, akár ugyanazon az edényen belül. Kevés, apró, fehér és barna szemcsét és időnként nagyon kevés, nagyon apró szemű csillámos homokot tartalmaz, gyakran mészkukacos. A falvastagság 0,3-0,5 cm. Forma A perem hangsúlyos, a fazekak itt érik el legnagyobb átmérőjüket, ami általában 17,8-21 cm közötti.16 Formájuk lehet viszonylag széles ívben kihajtott, illetve vaskos, nem vagy csak enyhén alávágott, háromszög átmetszetű. Néha kiöntőcsőrt képeztek ki rajtuk.17 Egységesen a rövid, kissé keskenyedő nyakrész jellemző.18 Vállrész nincs, a test egyenletesen, enyhén szélesedik a has közepéig, majd lefelé erőteljesebben összeszűkül, de a fenék arányaiban még mindig széles. A fenékátmérők 9,2—12,6 cm között változnak.19 A vizsgálható esetekben szélesebbek voltak a peremátmérő felénél.20 A fülek perem felső lezárásához csatlakoznak, erősen íveltek, három esetben a vállhoz, egy esetben a has legszélesebb része fölött futnak be, lefelé keskenyedőek, lapított átmetszetűek, de viszonylag vaskosak.21 11 Gerelyes 1991: 44,46; Kolláth 2012:175,181. 12 Az objektumok leírását lásd a tanulmány végén. Ez a leletanyag A kora újkori kerámia tipológiai és kronológiai kérdései Budán című, készülő PhD- disszertációm alapja. Feldolgozásra átengedését Feld Istvánnak, Kovács Eszternek és Magyar Károlynak ezúton köszönöm. 13 A hódoltság viszonylag rövid időtartama miatt gyakran előfordul, hogy késő hódoltság kori betöltésű gödrökből korábbi típusok is előkerülnek. Éppen ezért a korai tárgyak megjelenésének aránya, illetve a későiek hiánya is döntő lehet a keltezésben. 14 A készülő feldolgozásban az „árutípus” kifejezést az angol „ware” illetve a német „Ware”, „Warenart” szavak fordításaként alkalmazom, anyagukban és formakincsükben egységes csoportokat jelöltem vele. 15 Azonos Kolláth 2012:175 (2.006.001. típus). 16 A három kisebb peremátmérőjű edény: Kát. sz. 2,5,7. 17 ívben kihajtott: Kat. sz. 1, 2, 3, 4, 5; BTM, Ltsz. 2012.202.3, Ltsz. 2002.9.133, Ltsz. 2011.10.14-16. Háromszög átmetszetű: Kát. sz. 6, 7, 8, 9, 10,11. 18 Kát. sz. 2,3,4,7,9. 19 Kát. sz.1,3,6,7,12,13,14. 20 Kat. sz. 1,2, 6. 21 Kat. sz. 1,2,6,7. 52
