Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Rácz Miklós: Mit keres egy régész egy barokk kolostorban?
Rácz Miklós: Mit keres egy régész egy barokk kolostorban? 1. kép: A kolostoregyüttes légifelvétele 2012 őszén, előtérben a felújítás alatt álló konventépület (Fotó: László János, Civertan) akkor határozott szétválasztása volt, mely egy igen sajátos és összetetten megkomponált elrendezést eredményezett. A szigorú mértani rendet követő kolostoregyüttes közepén a templom állt, egészében a cellaházaktól körülvéve (1. kép). A vendégek a templomba beléphettek, de a cellaházak közötti térre nem. Az együttes nyugati részét az U-alakú Foresteria (1. tábla) foglalta el, illetve zárta le, ennek közepén nyílt a főbejárat. A három épületszárny által határolt udvarrészt a templom és a cellaházak területétől kerítésfal választotta el. Annak érdekében, hogy a vendégek eljuthassanak a templom főbejáratához, ugyanakkor az udvarokba ne léphessenek be, a Foresteria középtengelyében a bejárattal szemben egy kerítésfalakkal határolt sétány vezetett át a Foresteria udvarán, az elválasztó falon nyíló kapu és a cellaházak területén át a templom északkeletre néző főhomlokzatához. A két udvarrészt a remeték és a személyzet használatára két külön oldalsó kapu kötötte össze. A teljes épületegyüttest belső kerítésfal övezte, melyhez gazdasági épületszárnyak is csatlakoztak, s egy külső kerítés egy nagyobb kertrészt fogott körbe a kolostor mellett. A kolostor tervezett képét - melyből egyes részletek, mint például a délkeleti szárny emelete, végül nem valósultak meg — a részletes kidolgozottságú és igen pontos látkép mutatja, ami a lengyelországi Bielany-ban lévő kamalduli kolostorban maradt fenn. Ezen a templom, a külső épületszárnyak, a belső zárt sétány, és több más olyan elem is látható, melyeket utóbb elbontottak. A Foresteria vagy konventépület, az ebédlő, a könyvtár és a káptalanterem remeték által használt közösségi helyiségeit, a konyhá(ka)t, a laikus kiszolgáló személyzet szobáit, a vendégek szobáit, illetve a kegyúri család lakrészét foglalta magába, alagsorából az északkeleti szárny alá borospince nyúlt be. A kolostorépítést Farbaky Péter kutatásai szerint a cellaházak építésével kezdték, az 1745—1752 közötti második szakaszban további remetelakok mellett nagyrészt felépült a Foresteria, majd a harmadik, 1753—1770 körüli szakaszra tehetők a remetelakok mellett a Foresteria befejező munkálatai és a templom elkészülte. A kolostor működése végül igen rövid életű volt. Más, tanító vagy betegápoló munkát nem végző szerzetesrendekhez hasonlóan II. József 1782-es rendelete feloszlatta a kamalduli rendet, és birtokait államosította. A feloszlatás alkalmával a kolostorról részletes leltár készült, ez a bielany-i kép mellett a kolostori időszakra vonatkozó egyik legfontosabb forrás, amely részletesen leíija a röviddel ezután lebontott templomot is. A Foresteria földszintjének leírása a refektóriummal kezdődik és a káptalanteremmel folytatódik, ám a helyiségek sorrendje nem azonosítható egyértelműen az épület valamely bejárási irányával, ami végső soron a funkciók (többek között konyha, asztalosműhely, tárolóhelyiségek, befejezetlen szobák, vendégszobák, könyvtár, és egyebek) megfeleltetését a meglevő helyiségekkel nem teszi lehetővé. 248
