Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
III. Egyházi épületek - Rácz Miklós: Mit keres egy régész egy barokk kolostorban?
Räcz Miklós: Mit keres egy régész egy barokk kolostorban? Az államosítás után néhány évvel a kolostor és Majkpuszta ismét az Esterházyak birtokába került. Az épületegyüttest ekkor és a következő évtizedekben ipari célra, posztógyárként használták, a gyárat bérlők működtették, a remeteházakban a gyár személyzete lakott. Ebben az állapotában látogatta meg és írta le a helyet Holéczy Mihály. Az Esterházyak a 19. század közepén új funkciót szántak az épületeknek, elsősorban a Foresteriának. A posztógyárat kiköltöztették, és 1860-tól Esterházy Móric vadászkastéllyá alakíttatta a konventépületet. A kastély 1886-tól állandó lakófunkciót kapott, ide költözött Esterházy Miklós Móric és felesége, Schwarzenberg Franciska, amit az alagsor kerti homlokzatán építési feliratos tábla is megörökít. Tőlük később fiuk, Esterházy Móric örökölte a birtokot. A kastélyt a Tanácsköztársaság idején államosították, s ekkor igen részletes leltár készült az épületekről és a berendezésről. A második világháború után katonai kórház működött az épületben. A Foresteria északnyugati része a második világháborúban vagy azt követően leégett, az emelet elpusztult és az épületnek ez a része évtizedekig romosán állt, szerkezeti kijavítására - az északnyugati szárnyon az emelet nélkül - csak 1976-1977-ben került sor. Ugyanekkor az épület többi részében szálláshely, iskola illetve kollégium működött, lakások kaptak benne helyet. A barokk freskóival és stukkóival, 19. század végi faburkolatával együtt épségben fennmaradt refektóriumot az 1960-as években restaurálták és az idegenforgalom számára látogatható volt. Az épület teljes felújítására és hasznosítására 2009-ben készült terv, mely egy új hasznosítási koncepcióval beadott pályázat alapjául szolgált.2 A koncepció a kolostor időszakának minél teljesebb, berendezésekkel is ellátott terekkel való bemutatását tűzte ki célul. Az épület egyes korszakaira korábban elméleti funkcionális rekonstrukció készült, a tervezés ebből indult ki, ahhoz képest azonban végül számottevően eltérő funkcionális elrendezést feltételezve. A publikált alaprajzi rekonstrukció és a terv olyan részleteket tartalmaztak, amelyeket nem támasztottak alá kutatási eredmények,3 és később tévesnek bizonyultak. Ezek a munkák konkrét, részletes rekonstrukciót tartalmaztak minden fontos, Majk vagy analógiaként bevont kolostorépületek esetében igazolható funkciók elhelyezésére és bemutatására, a feloszlatási jegyzőkönyv adatait illetve egy feltételezett ideális elrendezést „ráhúzva” a Foresteria meglevő épületére. Ennek az állapotnak a barokk állapotra való visszavezetése, a kastély korszakában történt változtatások kiterjedése azonban egyáltalán nem volt egyértelműen tisztázott: az épületről nem állt rendelkezésre kutatáson alapuló alaprajzi periodizáció sem. A hasznosítási pályázat alapjául szolgáló rekonstrukció kidolgozója a tervező építész volt. A kivitelezés 2012 nyarán kezdődött el. A helyszíni kutatásra végül három lépésben került sor:4 A homlokzati felújítást megelőzően a homlokzatokról felmérési dokumentáció készült a falazat, a kőszerkezetek és a vakolatok szemrevételezéssel észlelhető periódusainak felméréssel való rögzítésével.5 Már a kivitelezés közben az egyes helyiségfunkciók hitelesítésére célzott falkutatásra, illetve a vakolat- és festésrétegek restaurátori kutatására került sor. A kivitelezés, elsősorban a bontások, szintsüllyesztések, földmunkák teljes folyamatát kutatói megfigyelés (szakfelügyelet) kísérte. Az eredmények részletes bemutatása előtt hasznosnak látszik áttekinteni a műemlék épületekhez kapcsolódó építéstörténeti, épületrégészeti kutatások helyzetét. 2 A tervdokumentáció, melynek felmérését a kutatás során is felhasználtuk: Oroszlány-Majkpuszta, volt kamalduli kolostor hasznosítása, Foresteria építési engedély terve. 2009 augusztus. Tér-Team Mérnök Kft. Vezető tervező: Tornai Endre. 3 Fekete J. 2006. 4 A tervező építész a tervkészítés során ismételten kiterjedt falkutatásra kért engedélyt, amelyet a hatóság nem adott meg, arra hivatkozva, hogy további falfestés-kutatások eredményeit igényli a vakolatleverés előtt, ezek dokumentációja azonban nem állt rendelkezésre. Az épületben az előkészítés időszakában engedély nélkül végzett falkutatásra került sor, melyről dokumentáció nem készült. A kifestésekre vonatkozó kiterjesztett kutatások dokumentációja végül elkészült (Pintér-Madarassy 2010), ezután vonta be a munkába a falkutatási feladatokkal kapcsolatban a megrendelő e sorok szerzőjét. Meg kell jegyezni azt is, hogy a tervező és a kutató szerepének szétválasztását a műemlékvédelemben tanácsosnak tartják (Cramer-Breitling 2007: 35). Az épület építési periódusainak megalapozott, és megfelelő részletességű tisztázását lehetővé tevő, a történeti adatok kellő mélységű ismeretén alapuló tervszerű falkutatása, az eredmények megfelelő tisztázásával, feldolgozásával várhatóan több hónapot vett volna igénybe. Ugyanakkor adott volt a már engedélyezett és a pályázati szabályok miatt kötött tartalmú terv, melynek kivitelezése küszöbön állt, a kész kutatási eredményeket értelemszerűen be kellett volna kapcsolni a feltárt objektumok, jelenségek megőrzéséről való döntési folyamatba, ami azonban az idő szűkössége és az adott terv miatt várható konfliktusok sorozatát vetítette előre, ráadásul már a helyszíni kutatás közben, az eredmények feldolgozása előtt. A tervszerű falkutatás sajnálatos módon a munkálatok ezen fázisában felelősséggel már nem volt felvállalható. Emiatt került sor a kutatások egy szűkebb, konkrétan a tervhez kapcsolódóan célzott, illetve feltárás nélküli (roncsolásmentes) körének meghatározására azzal, hogy a kivitelezés közben minden lehetséges információ megszerzésére kell törekedni. 5 A dokumentálást Nagy Szabolcs Balázzsal végeztük. 249
