Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján
felbukkanó helységnevekkel, más településekre utaló lelőhelyek is ismertek erről a területről a középkor időszakából. A terepbejárások alkalmával talált kerámialeletek alapján több 11-13. századi települést is valószínűsíteni lehetett a mai Jászfényszaru területén.6 A Szőlők-alján feltárt településrészlet az előbb említett Kozma-part és a Barátok-tava között foglal helyet (1. tábla 3). Éppen erre az elhelyezkedésre alapozva írta Selmeczi, hogy „Miután a Szőlők alja határrész Kozmadamjánszállása és a Barátok-tavánál húzódó Árpád-kori település között található, feltehetően csupán egy »tanyaszerű« gazdasági egység nyomait találták itt meg.”7 8 Bár ezzel szemben igen jelentős településrészlet és leletanyag látott napvilágot, a fentebbiekhez hasonló névszerinti azonosítás egyelőre nem járt sikerrel. A most tárgyalt lelőhelyet korábban Jászfényszaru-Samsung parkoló néven tartották nyilván, azonban már Jászfényszaru-Szőlők-alja néven folyt a megelőző feltárás 2007-ben, Kertész Róbert vezetésével. Az ásatás területe a 30.000 m2-t is meghaladta (1. tábla 2, 4)* a szelvény széle nyugaton több házat is félbevágott, így bizonyos, hogy a telep még folytatódik ebben az irányban. Maga az Árpád-kori településrészlet egy homokháton helyezkedett el, délnyugati szélén árokrendszerek húzódnak, ezek némileg elkülönülnek a többi objektumtól, illetve részben metszik is azokat, talán már a telep határát jelezhetik. Északi irányban árkok és gödrök találhatók a feltárt terület peremén, de ezek is 15-20 méterrel távolabb helyezkednek el a centrumtól. A telepet a gyárterület határolja kelet-délkeleti irányból, ezen a részen már valamivel kisebb az objektumok sűrűsége, mint a településrészlet nyugati felén. Feltehetően az egykori település kelet-délkeleti szélét sikerült megtalálni, amelynek központi - és egyben az objektumok szempontjából legsűrűbb - részét a nyugati szelvényfal közelében láthatjuk. A 2012 őszén végzett terepbejárás megerősítette azt a feltevést, miszerint a telep jó része még feltáratlan. A felszínen szétszóródott leletek alapján - természetesen a sok éves szántás következményeivel számolva — meg lehet becsülni a település kiterjedését. Ez alapján az ásatás által érintett szántóföld további részén is lehetnek még nyugati irányban régészeti jelenségek. Mivel az objektumok a szelvény nyugat-északnyugati részén, hosszanti oldalának közepén sűrűsödnek, nem meglepő, hogy a 2012-es terepbejárás alkalmával is e terület néhány tízméteres körzetében kerültek elő nagyobb számban az Árpád-kori leletek. A terepszemle alkalmával GPS-szel is bemértük a lelőhely feltáratlan részének kiterjedését,9 amely nagyjából egybe esett a műholdképen megfigyelhető nagykiterjedésű világos folt területével (1. tábla 2). A délről szomszédos dombháton terül el az Oszolok II. lelőhely (1. tábla 3), amelyet csupán egy keskeny ér választ el a most vizsgált területtől, ebből kifolyólag még az sem zárható ki, hogy a két település között összefüggés van. Az bizonyos, hogy mindkét területen még jelentős feltáratlan Árpád-kori anyaggal számolhatunk,10 de hogy a településnek pontosan mekkora részét rejti még a föld, azt a terepbejárás mellett más módszerekkel is érdemes lenne felbecsülni. A 2007-es feltárásból származó és a terepbejárás alkalmával talált leletek több korszakot is képviselnek. A felszínen 2012-ben is a legnagyobb számban Árpád-kori és szarmata edénytöredékek kerültek elő, azonban az ásatással ellentétben több őskorra és újkorra keltezhető cserepet is találtunk. A régészeti munka során összesen 309 objektumot tártak fel, és további 62 jelenség kapott stratigráfiai egységre vonatkozó számot. Legnagyobb számban a gödrök és az árkok szerepelnek, utóbbiak több esetben egymás folytatásaként vagy mellékágaként összetett árokrendszereket alkotnak. Épületként 45 objektumot regisztráltak, ezek közül majdnem mind rendelkezett kemencével. Tűzhelyet és egy füstölőt is meg lehetett figyelni a településen, valamint két építmény nyomait karámként azonosították. Több oszlophelyként értelmezett objektum is feltárásra került, ezek javarészt az épületekben kaptak helyet. Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szólők-alján 6 Langó 2006: 81. 7 Selmeczi 2011: 37. 8 A felszínrajzok digitalizálását az Archeodata 1998 Bt. végezte. 9 A felszíni leletek alapján a lelőhely északi vége: E 701381, N 249481. Déli oldalról az ér határolja, amely nagyjából a következő koordináták mentén fut: E 701359, N 249136; E 701349, N 249153; E 701242, N 249276; E 701223, N 249294; E 701146, N 249354; E 701116, N 249379. Az északi és keleti végei közötti részen körülbelül a szántás határáig lehetett követni az elszórt leleteket. 10 Az Oszolok Il.-höz tartozó homokháton rendkívül sok fehér, csigavonallal díszített kerámiát találtunk. 114
