Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján
Épületek Az egyes házak külön-külön történő leírásától eltekintve, az alábbiakban az épületeknél tapasztalható főbb jellemzőket foglalom össze. Az Árpád-kori házak legfőbb adatai megtalálhatók az összesítő táblázatban (1. táblázat). A jászfényszarui lelőhelyen feltárt 45 épületből összesen 44 keltezhető leletanyaga, illetve a településrészleten belül elfoglalt helye alapján az Árpád-korra.11 Az Árpád-kori házak elhelyezkedésük alapján négy csoportot alkotnak.12 Az 1. csoport tizenhat (15-30. házak), a 2. csoport kilenc (1-9. házak), a 3. csoport négy (10-13. házak), míg a 4. csoport összesen tizenöt épületből (31-45. házak) áll (2. tábla 1). Az 1. házcsoport található a feltárt terület legnyugatibb részén, az idetartozó házak közül többet jól láthatóan éppen metszett a szelvényfal. Bár ezektől az épületektől távolabb helyezkedik el, tájolása, szerkezete és leletanyaga alapján szintén az Árpád-korra keltezhető az 1. csoportba sorolt 15. ház, amely a településrészlet legdélebben található épülete. Ettől keletre helyezkedik el a 2. csoport, amelynek épületei a feltárt településrészleten belül a centrumban álltak, viszonylag sűrű házegyüttest alkotva. A legközelebb lévő házak olykor csak 0,5-2,5 m távolságra vannak egymástól, így ezek esetében rögtön felmerül, hogy az egymástól fél méterre elhelyezkedő épületek aligha állhatták teljesen egyidőben. A 3. csoport tagjai a feltárt terület kelet-délkeleti határára merőlegesen képeznek egy északnyugat-délkeleti irányú házsort. Ezek a házak egymáshoz igen közel álltak, a legkisebb távolság (1,2 m) a 10. és 11. ház között, a legnagyobb (3,4 m) a 11. és a 12. ház között van. Ami a feldolgozómunka kezdetén a 2. és a 3. házcsoport együttkezelését indokolta, az a két csoport egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, ugyanis a 2. csoport 3. sorszámú házától délkeletre, 22,2 m-re foglal helyet a 3. csoport 10. sorszámú háza. így az 5., 6., 8., 3., 10., 11., 12. és 13. házat elméleti szinten összekapcsolva, látszólag egy házsor bontakozik ki (2. tábla 2). Ebből eredően felmerült egy északnyugat-délkeleti irányú utca meglétének a lehetősége, amit a település centruma felé vezető, hasonló irányú objektumszegény sáv is alátámasztani látszott. Bár nem egyértelműen, de a feltételezett utca - azaz szándékosan be nem épített, közlekedésre is alkalmas, hosszabb ideig üresen hagyott sáv - másik oldala is kirajzolódott a 4. csoport házai által. A házak gödrei többnyire téglalap vagy négyzet alaprajzúak, illetve alakjuk olykor a talajra gyakorolt különböző behatások miatt torzult. Hosszabbik oldaluk 2,5 és 4,6 m között változik (átlagosan 3,42 m), a rövidebb oldaluk 2,1 és 4,2 m közötti (átlagosan 2,91 m) hosszúságú (1. táblázat). Amely házgödrök oldalhosszúságát ismerjük, azoknak alapterülete megközelítőleg 5,04 m2 és 19,32 m2 között határozható meg (átlagosan 9,98 m2), de még a legnagyobb gödrű 16. ház mérete sem mondható túl nagynak. Az épületek hosszanti tengelye legtöbbször északnyugat-délkeleti vagy északkelet-délnyugati tájolású. Minden házra igaz, hogy részben földbe mélyítették, de egyik sem rendelkezik jelentős mélységgel. A mélységeket az ásatási dokumentációban a nyesett felszínhez mérten adták meg, az eredeti felszínről nincs adatunk, ezért nem lehet pontosan meghatározni, hogy milyen mértékben voltak ezek az épületek a földbe mélyítve. A relatív mélységek csupán 3—40 cm között mozognak (átlagosan 18,22 cm a maximum értékek alapján), néhány esetben épp csak a házgödör legalsó része maradt meg (3. tábla 2).13 Több háznál találtak oszlophelyként értelmezhető mélyedéseket, amelyek általában a ház rövidebb - keleti és nyugati - oldalainak közepén foglaltak helyet. Az épületek között volt egy, kettő és három oszlophellyel rendelkező is. Bár több épületnél értelmezték ily módon az átlagosan 26-27 cm-es átmérőjű mélyedéseket, ezek kialakítása és elhelyezkedése nem egy esetben megkérdőjelezhetővé tette a mélyedés oszlophely mivoltát, vagy legalábbis az oszlop tetőtartó funkcióját. Többek között az 1. háznál megfigyelhető „oszlophely” éppen a kemence nyílásával szemben található (3. tábla 1). A lyuk helyzete alapján az ágasfa helyett akár valamilyen szikrafogó alkalmatosságra is gondolhatnánk.14 Amennyiben tető tartó oszlop állt itt, akkor viszont nem lehetett egyszerű a kemence használata. A 2. ház gödrének alapterülete ugyan elég szabálytalanul rajzolódott ki, de itt elfogadható a rövidebb oldalaknál lévő mélyedések oszlophely funkciója. Érdekességként még megemlítendő, hogy a feltárás során a 42. ház középső részétől kicsit északra egy 20 cm átmérőjű foltot figyeltek meg, amely alapján felvetették a ház alátámasztásának lehetőségét. Az ásatás során érintett területen éveken át mezőgazdasági munkák folytak, a feltárás előtt a talaj felső részét lehumuszolták, volt olyan ház, amelynek egy részét elpusztította a gép és még az úgynevezett jászeső15 eróziós hatásával is számolhatunk, ebből eredően nem ismerjük az egykori járószintet. így Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján 11 Az eredetileg az 1. csoporthoz sorolt 14. számú ház leletanyaga alapján nem Árpád-kori, jóval korábbra keltezhető és el is különült a többi házcsoporttól, így elemzésére itt nem kerül sor. 12 Ezek közül a 2. és 3. csoport feldolgozása már korábban egy szakdolgozat keretében megtörtént, illetve publikálásra is került: Bíró 2013a; Bíró 2013b. 13 A házak fotóit a Damjanich János Múzeum munkatársai készítették és az ásatási dokumentáció részét képezik. 14 Wolf 2001: 133-134. 15 Fodor 1942: 243. 115
