Rácz Tibor Ákos: A múltnak kútja. Fiatal középkoros regészek V. konferenciájának tanulmánykötete - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 3. (Szentendre, 2014)
II. Településkutatás - Bíró Gyöngyvér: Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru-Szőlők-alján
Bíró Gyöngyvér Többrétegű Árpád-kori település J ászfényszaru-Szőlők- alj án Bevezetés Jelen tanulmány keretében egy jászsági Árpád-kori település régészeti feldolgozásának aktuális állását kívánom közzé tenni. Jászfényszaru-Szőlők-alján 2007-ben, Kertész Róbert vezetésével végeztek ásatást a Damjanich János Múzeum munkatársai.1 A lelőhelyen néhány szarmata objektum, valamint elvétve egy-egy őskori kerámia is napvilágot látott, de a régészeti jelenségek többsége egy Árpád-kori településhez tartozott. Már az összesítő felszínrajz és a nagy mennyiségű leletanyag első szemrevételezésénél kiderült, hogy egy viszonylag nagy kiterjedésű településről van szó, amelynek leletanyaga elsősorban kerámia szempontjából tekinthető gazdagnak. Jelen tanulmányban egy rövid áttekintést kívánok adni a lelőhelyről és annak leletanyagáról, valamint bővebben ismertetem az Árpád-kori épületeket és az ezekből származó régészeti leleteket. Mivel a részletes elemzés (főként az edénytípusok, az állatcsontanyag és a fémtárgyak esetében) még folyamatban van, végleges eredményekkel csak a teljes anyag feldolgozása után számolhatunk. A lelőhely bemutatása Jászfényszaru városa Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati csücskében, Jászberénytől légvonalban 16 km távolságra fekszik (1. tábla 1). Folyóvizei nagyban meghatározták a települési viszonyokat, amint azt már Palugyai Imre megfogalmazta: „Földe homokos, sovány, mocsáros, s nagy része a Zagyva s Galga kiöntéseinek kitéve lévén, vagyonosságra s népességre nem igen emelkedhetett 2 Ennek ellenére a mai Jászfényszaru területét már az őskortól kezdődően lakták. A vizenyősebb, áradások alkalmával veszélyeztetett területekből kiemelkedő homokhátak több évezreden keresztül megfelelőnek bizonyultak az emberi megtelepedésre, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az eddig regisztrált lelőhelyek sokasága. A mai Jászfényszaru területén név szerint eddig két írott forrásokból ismert középkori település azonosítására tettek kísérletet. Magának Fényszarunak a neve legkorábban Fennuszaru alakban tűnik fel Zsigmond király 1433. évi oklevelében.3 Az Árpád-kori Fényszarut Selmeczi László előbb Jászfényszaru-Barátok-tava, majd Homokszállás lelőhellyel hozta kapcsolatba.4 Szintén Selmeczi lokalizálta sikeresen egy ásatás során Szentkozmadamján szállást a mai Jászfényszaru-Kozma-part/Kozma-domb névvel illetett részén.5 Ám ha nem is kapcsolhatók össze a forrásokban 1 Köszönöm dr. Kertész Róbertnek (DJM), hogy mint ásatásvezető a Szőlők alja lelőhelyen feltárt leletanyagot feldolgozásra és közlésre átengedte. Köszönettel tartozom dr. Wolf Máriának, akinek a segítségére mindig számíthattam a feldolgozó munka folyamán. Továbbá köszönöm dr. bangó Péternek, hogy a lelőhellyel és Jászfényszaruval kapcsolatos összes fellelhető információt a rendelkezésemre bocsátotta. 2 Palugyai 1854:134. 3 MNL OL, DF 210120 E. „Parancs Négyszállási Kompokhoz és Fényszarui Lukácshoz, hogy az elfoglalt Szentandrást adják vissza az egri káptalan urainak.” (Fodor 1942: 361; Benedek—Zádorné Zsoldos 1998: 63,72). 4 Selmeczi 2001: 138-139; Selmeczi 2011: 34-35. 5 Selmeczi 2001. 113
