Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
I. - Gyöngyössy Márton: II. András pénzügypolitikája és annak belpolitikai hatásai
Gyöngyössy Márton II. András pénzügypolitikája és annak belpolitikai hatásai la-b. kép II. András dénárjának elő- és hátlapja, 1206—1215 között (MNM Éremtár; CNHI. 171; fotó: Nagy Z.oltán) A 12. századi pénzügyigazgatási és pénzverési stabilizációs kísérletek sikertelenek voltak, királyaink a következő évszázad első felében ismét meglehetősen változó minőségű pénzeket bocsátottak ki. A 13. század első felét az ország pénzforgalmában jelentős szerepet játszó külföldi eredetű pénzekről friesachi dénárok korának nevezzük.1 A korszak okleveleiben frisatici gyűjtőnéven említett érmék alatt eredetileg a salzburgi érsek Friesach nevű karinthiai városában, vagy később annak mintájára a karinthiai hercegek és más dél-ausztriai egyházi és világi tartományurak pénzverdéiben vert pfennigjeit kell értenünk. Két alaptípus ismeretes: az egyiken jellegzetes templomtípus, a másikon püspök látható pásztorbottal és könyvvel. A jó minőségű pénzek viszonylag hamar meghódították térségünket, hazai elterjedésüket általában egy politikai eseménnyel, II. András (1205-1235) Merániai Gertrúddal kötött házasságával szokták összefüggésbe hozni. Maga a frisatici elnevezés is „merániai” eredetű, szemben a salzburgi forrásokban használatos frisacenses megnevezéssel. Érdekes, hogy a friesachiak magyar királyságbeli árfolyamértéke alulmaradt a bennük foglalt nemesfém értékéhez képest, tehát bizonyos szempontból az itteni disagio-jukról beszélhetünk. Ezek a pénzekjelentős hatást gyakoroltak nemcsak a pénzforgalomra, hanem - metrológiai és tipológiai szempontból - a magyar pénzverésre is.2 1 Gedai 1969:111-131. 2 Hóman 1991 [1916]: 291-299; Kristó 1987:1090-1091,1278-1279. 43
