Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
V. Függelék
Merániai Gertrúd a német nyelvű krónikákban (összeállította: Radek Tünde) 37. Johannes Rothe: Thüringiai tartományi krónika (Thüringische Landeschronik) Johannes Rothe második krónikája a thüringiai tartományi grófság történetét beszéli el a kezdetektől, birodalmi keretekbe ágyazva, 1396-ig. 1418/1419 körül keletkezett. Kiadása: Weigelt 2007: 1-98, vonatkozó 51 (18-19. sor). [...] Also man czalte nach Christi gebort tusent CCXII jar, da starb sente Elizabetthen mutther. [...] Amikor a Krisztus születése utáni 1212-es esztendőt jegyezték, meghalt Szent Erzsébet édesanyja. 38. Johannes Rothe (1360 körül—1434): Thürinigiai világkrónika (Thüringische Weltchronik) Johannes Rothe harmadik krónikája a középkori felfogásnak megfelelő világtörténetet (Universalgeschichte) tárgyalja (pápa- és császár-krónika) erős tartománytörténeti színezettel. Ezt a művét Rothe valószínűleg 1421-ben fejezte be, amelyet aztán később egy ismeretlen szerző 1440-ig folytatott. Kiadása: Liliencron 1859: 337-338 (423. fejezet). 423. Wie sente Elisabethin muter enthouptet wart. [...] Also man schreib noch Cristus gebort tussent 212 jar, do wart fraw Gertrud sente Elisabethin muter die konigynne vonn Ungirn felschlichen unde bosslichen vonn den ungerischen herren belogen, umbe deswillen das eynn mechtiger Ungir seyne tochtir gerne hette zu eyner konigynne noch disser fromen konigyn tode gemachit. unde also liess ir der konigk das houpt abeslain. unde desselben ungetruwen herren tochter die wart dennoch nye konigynne. Dis geschach also das kynt Elisabeth sobin jar alt was. Do qwam die muter des nachtes deme kynde vor unde sprach „Liebes kynt, ich byn gestorbin unde leide etzwas peyn umbe meyne vorsumeten zeit gesmucke unde vorhebenisse. nu bitte got vor mich, das her meyne peyn kortze, das vormagistu wol, unde das her meynen unschuldigen tot setze vor meyne sunde, den ich smelichen entphangen habe.” Do das kynt irwachte, do weynete is unde sagete seynen trom unde bette bis also lange das seyne muter dornoch yn dem slaffe weder zu om qwam unde danckte от unde sprach, sie were erlöst von seynes gebetis wegen und were itzunt uf dem wege zu dem ewigen leben. 423. Hogyan fejezték le Szent Erzsébet anyját. Amikor a Krisztus születése utáni 1212. esztendőt jegyezték, Gertrúd úrnőt, Szent Erzsébet anyját, a magyarok királynéját hitszegő és alattomos módon megrágalmazták a magyar uraságok, azért, mert az egyik nagyhatalmú magyar a lányát szerette volna királynénak [megtenni], miáltal a tiszteletre méltó királyné halálát okozták, és így a király lefejeztette a királynét, ám ugyanennek a hűtlen uraságnak a lányából mégsem lett soha királyné. Ez akkor történt, amikor a gyermek Erzsébet hét esztendős volt, és ekkor az anya az éjszaka folyamán megjelent gyermekének és így szólt: „Drága gyermekem, meghaltam, és kínok gyötörnek az elvesztegetett idő, konciliáns [engedékeny] voltom és önteltségem miatt. Most kérd Istent érettem - hisz te képes vagy rá -, hogy rövidítse le szenvedésemet, s ártatlanul elszenvedett gyalázatos halálomat helyezze bűnöm elé.” Midőn a gyermek felébredt, sírt és elbeszélte álmát és addig imádkozott, míg anyja utána alvás közben újra eljött hozzá és megköszönte neki és azt mondta, hogy imájának hála, Isten megváltotta őt és most már úton van az örök élet felé. 39. Szepesszombati Krónika (Georgenberger Chronik) 1457 táján keletkezett a Szepességben. Elsősorban magyar királykrónikának tekinthető, mely 997-től 1454-ig tárgyalja az eseményeket. A Szepesség történései csak az újabbkori események elbeszélésénél kerülnek elő. 296
