Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
V. Függelék
Merániai Gertrúd a német nyelvű krónikákban (összeállította és kommentárral ellátta: Radek Tünde) A középkori német nyelvű krónikairodalmat (világ-, regionális, illetve tartományi és kolostorkrónikákat) áttekintve feltűnő, hogy - ellentétben a latin nyelvű forrásokkal - a szövegeknek csak egy töredéke foglalkozik Merániai Gertrúd életével, halálának körülményeivel. Árpádházi Szent Erzsébet (német nyelvterületen: Elisabeth von Thüringen) kultuszára gondolva nem meglepő, ha ezeknek egy része éppen Erzsébet származásával kapcsolatban emlékezik meg Gertrúd királynéról, többnyire meglehetősen röviden. Az első forrás a Szász Világkrónika a 13. század első feléből származik. A krónikák sorát az 1534-ből származó Magyarok krónikája zárja, amely Hans Haug zum Freystein műve és nagyrészt a magyar középkor utolsó krónikakompoziciójának - a válogatás határkövét is képező -, Thuróczy János Chronica Hungarorumirvik a német nyelvű fordítása.2 A későbbiekben még érdeklődésre tarthat számot az ezt követő korok német nyelvű krónikairodalmának áttekintése, illetve az eddigi források ismeretében egy összefoglaló tanulmány elkészítése is. A Szepesszombati Krónikát kivéve az itt tárgyalt krónikák egyéb magyar történelemre vonatkozó adatait egy korábbi, a magyarságképet vizsgáló munkámban tárgyaltam.3 A krónikaszövegeket saját fordításaimban közlöm. 32. Szász Világkrónika (Sächsische Weltchronik) A Szász Világkrónika az első prózában íródott német nyelvű világkrónika. A szöveg valamikor 1229 körül vagy 1260/1275 után keletkezett - újabban az előzőt valószínűsítik -, a Magdeburgi Érsekség körzetében. Jelenlegi ismereteink szerint több mint ötven kéziratban és töredékben maradt fenn, három recensio-ban (A, B, C), középfelnémet, illetve főleg középalnémet nyelven. A világ teremtésétől számol be az eseményekről 1225-ig (A), 1235-ig (B), illetve 1260-ig (C). Sokáig Eike von Repgow-t, a Szász tükör (Sachsenspiegel) alkotóját tartották a világkrónika szerzőjének. Az alábbi bejegyzés az 1215-ös esztendőnél található. Kiadása: MGH Dt. Chron. II/l. 240 (352 fejezet, 4-5. sor). [...] Do ward ос du koninginne van Ungeren geslagen. [...] Ekkor ölték meg [ütötték agyon] a magyarok királynéját is. 33. Jans Enikel: Világkrónika (Weltchronik) A magát a polgári felső réteghez számító Jans Enikel valószínűleg valamikor az 1270-es, 1280-as években írta meg Világkrónikáját Bécsben, amelyben a világ teremtésétől az 1250-es esztendőig, II. Frigyes császár haláláig (1250) tárgyalja az eseményeket. A főleg az osztrák történelemnek és Bécs történetének szentelt másik műve, a Fejedelmek könyve (Fürstenbuch) befejezetlen maradt. A szerző, „Jans, hern Jansen eninchel”, azaz János, János úr unokája” (1230/1240 2 Az egyes művek kéziratairól és a rájuk vonatkozó irodalomról hasznos tájékoztatás található: www.handschriftencensus.de. 3 Radek 2008. 292
