Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
V. Függelék
Merániai Gertrúd a latin nyelvű forrásokban (összeállította és kommentárral ellátta: Körmendi Tamás) Gertrúd királyné emlékezetét az elbeszélő források szerzői igencsak mostohán kezelték, hiszen csupán házasságáról, gyermekeiről és haláláról tartottak fenn beszámolókat - illetve még arról, hogy amikor férje 1203-ban hercegként harmadszor is összetűzésbe került Imre királlyal, akkor ez utóbbi nemcsak Andrást vetette börtönbe, de Gertrúdot is eltávolította az országból. Mindez azonban cseppet sem meglepő, hiszen a középkori történetírás a háborúk és a csodaszámba menő jelenségek megörökítése mellett elsősorban az uralkodók és családtagjaik legfontosabb életeseményeire (születésére, házasságára és halálára) összpontosított. Ráadásul az Árpád-kori magyar királynék közül még így is Gertrúdról tudhatunk meg a legtöbbet az elbeszélő kútfőkből. Meggyilkolása pedig egyenesen a korai magyar történelem egyik legnagyobb európai visszhangot kiváltó eseménye volt: mintegy öt tucatnyi különféle külhoni forrás tesz említést a gyilkosságról. Az alábbiakban megpróbáltam összegyűjteni minden az összes középkori (tehát reneszánsz előtti) latin nyelvű elbeszélő forrást, amely értékelhető adatot tartalmaz Gertrúd életével vagy halálával kapcsolatban. A többnyire sablonosán ismétlődő genealógiai feljegyzéseket, valamint a királyné meggyilkolásának tényét négy-öt szóban rögzítő,de érdemi információt nem tartalmazó típusos forrásrészleteket elhagytam. Hasonlóképpen csupán a legfontosabb tételeket közlöm a reneszánsz történeti munkákból: ezek ugyanis nem gazdagítják hitelt érdemlő adatokkal az ismereteinket, viszont irodalomtörténeti szempontból igen érdekes, hogyan variálják a korábbi forrásokból megismert információkat. Az egyes kútfőket keletkezésük kronológiai rendjében igyekeztem tárgyalni. A sokszor akár évtizedeken (vagy évszázadokon) keresztül folyamatosan vezetett évkönyvek vagy többször átdolgozott krónikák esetében ez néha nem kis fejtörést okozott: ilyenkor a szakirodalom, illetve a saját kutatásaim alapján igyekeztem meghatározni a Gertrúdra vonatkozó adatot tartalmazó szerkesztési fázis keletkezési idejét, és az ennek alapján helyeztem el az adott forrást a kronológiai rendben. Azon kútfőknél, amelyeknek a keletkezési évköre viszonylag pontosan meghatározható, ezt az adatot külön is jeleztem a forrás címe mellett. A forrásrészleteket bevezető rövid ismertetők csak a legfontosabb ismereteket tartalmazzák az adott szerzőről és műről, bővebb felvilágosítást az ismertetők végén idézett szakirodalom adhat. Ugyanitt az egyes kútfők szövegkapcsolataira és tartalmi rokonságára sem utalok, ezek összefüggéseiről a közelmúltban megjelent tanulmányok tájékoztatnak.1 A szövegkiadások közül mindig csak az általam legjobbnak ismertet említem. Amennyiben a fordító személyét külön nem jelölöm meg, úgy a saját fordításomat közlöm. 1. Admonti Évkönyv (Annales Admuntenses / Continuatio Admuntensis) A stájerországi Admont bencés apátságának évkönyve a világ teremtésétől 1250-ig terjedő időkről tartalmaz feljegyzéseket. 13. századi kódexei is ránk maradtak. A század első felére vonatkozó feljegyzéseit az eseményekkel közel egykorúnak (vagy legfeljebb egy-két évtizeddel későbbinek) tekinthetjük. Különösen pontos értesüléseket tartalmaz a korszak osztrák és stájer történeleméről, ami nem is meglepő, hiszen az admonti monostor az osztrák és stájer hercegek kegyurasága alatt állt. Az évkönyvnek két kézirati hagyományát ismerjük: ezeket a kutatás a Neubergi Kódex, illetve a Garsteni Évkönyv családjaként azonosítja. A magyarországi királynégyilkosságról mindkettő azonos szöveggel tudósít, arról azonban, hogy András herceg 1203-i fogságba vetése után a herceg feleségét, Gertrúdot Imre magyar király 1 1 Veszprémy 1994; Körmendi 2009a; Körmendi 2009b. 273
