Majorossy Judit: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213 - 2013. Tanulmánykötet - A Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Monográfiák 2. (Szentendre, 2014)
IV. - Szakács Béla Zsolt: A királynék művészete - a művészettörténészek királynéi
Szakács Béla 7.solt: A királynék művészete - a művészettörténészek királynéi 8. kép A Gizella királyné által alapított veszprémi székesegyház alaprajza (Erdei Ferenc nyomán, Tóth 1993-1994) tál feláldozott veszprémi koronáját.25 Ezek közül kiemelkedik a később koronázási palástként használt casula, melyet felirata szerint a királyi pár 1031-ben adományozott a fehérvári Szűz Mária-egyháznak.26 A mártírok sorában felbukkanó István és Gizella közös szereplése együttes megrendelésre vall. A királyné tehát valóban játszhatott közvetítő szerepet az olyan nagy ottonikus művészeti központok, mint Regensburg és a Magyar Királyság között, de ez nyilvánvalóan az uralkodó szándékainak megfelelően történt. Gizella kezében egy épület alakú tárgyat tart a palást ábrázolásán, amely a donátorok jellegzetes attribútuma (7. kép). Építtetőként leginkább a veszprémi székesegyház alapítójaként szokás rá emlékezni, amit 13. századi források is alátámasztanak.2' A kevéssé ismert korai székesegyház (8. kép) azonban nem mutat olyan építészeti jellegzetességeket, amelyek a királyné rokoni kapcsolataival lennének magyarázhatóak. Altemploma, mely a tihanyinak lehetett a nagyobb méretű párja, a sváb téglalap alaprajzú csarnokkriptákra emlékeztet.28 Kőfaragványai pedig a 11. század közepétől kifejezetten a Magyar Királyságra jellemző palmettás stílust képviselik, amelynek egyes elemeit, mint a tüskés akantuszleveles oszlopfőket (és talán a kétsoros palmettafrízt is) Itáliából lehet eredeztetni. Igaz, ezek a részletek alighanem már a királyné távozása után készülhettek, hiszen legközelebbi rokonuk az 1055-ös alapítólevéllel keltezhető tihanyi apátságban található.29 A következő nagy stílusfordulatra mintegy két évszázaddal később, a 12. század végén került sor. Ekkor Közép- Európában elsőként a Magyar Királyságban jelentkezik a korai gótika, amit csak a közvetlen francia kapcsolatokkal lehet magyarázni. Ebben meghatározó szerepet szokás tulajdonítani III. Béla esztergomi építkezéseinek. Logikusan merült fel annak lehetősége, hogy a háttérben a király második felesége, Margit állt, aki II. Fülöp Ágost francia király (1180-1223) nővére volt. Ugyanakkor már Marosi Ernő rámutatott arra, hogy az udvari művészet gótikus fordulata más hasonló kulturális és adminisztratív jelenségekkel együtt jelentkezik, amely legalább annyira a párizsi egyetemet járt udvari értelmiséggel (köztük Miklós és Jób esztergomi érsekekkel), mint a királyné személyével hozható összefüg-25 Kovács 1998b: 107, további forrásokkal. 26 Bardoly (szerk.) 2002. 27 A veszprémi székesegyházat Gizella királyné alapjától kezdve minden felszereléssel felékesítette (Szt. István nagyobb legendája, c. 9. - SRH II. 385 - és a Hartvik-legenda, c. 10. - SRH II. 415). Gizellát később is a templom alapítójának tartották (1232: „a prima fiindatrice ecclesie sue regina Gysla”, ÁUO XI. 250). 28 Szakács 2010: 687, 706; Szakács 2012b. 29 Tóth 1963; Tóth 1993-1994. 223
